Gizella-kápolna
A veszprémi várban, az
Érseki Palota mellett, azzal egybeépítve áll a magyar Árpád-kori építészet
híres alkotása, a XIII. században épített kora gótikus kápolna. Fennmaradt
freskói a XIII. század második felében készültek. A bizánci stílusú
freskók életnagyságú apostolképeket ábrázolnak, amelyek a magyarországi
freskófestészet legrégibb és legszebb emlékei. Külön figyelmet érdemelnek a
gyönyörű, a mennyezeti boltívek összefutásában lévő faragott zárókövek. A Gizella-kápolna kis oltárán felirat hirdeti:
"Őseink hite a jövő reménye".
A kápolna kétszintes volt; felső szintjének
gótikus falpillérei a szomszédos nagypréposti ház falán megmaradtak. A kápolnát
először a Püspöki Palota építésekor restaurálták, amikor a festményeket
helyreállították, Koller Ignác ezt oly jelentősnek látta, hogy levélben hírt
adott róla a pápának. (Koller Ignác (1725-1773), veszprémi püspök. Nagy építő volt; Várnegyed, Püspöki Palota. Árvaházat, magtárat alapított, és egy csomó templomot építtetett a vármegyében).
Szent
György-kápolna
1957-ben a
székesegyház északi oldala mellett faragványos és festett falrészek kerültek
elő, a Szent György-kápolna maradványai. A középkori oklevelekben többször
említett kápolna szentélye patkóalakú volt. Az egyik legkorábbi, 1358-ból
származó oklevél szavai szerint: „a kápolna…faragott kövekből nagyon szépen
épült és csodaszépen van kifestve…”A kápolna főbejáratát hármas oszlopköteg
szegélyezte. A kapuzat küszöbkövén bevésett latin nyelvű felirat került elő a
következő szöveggel: IN LIMIE NO SEDETO, helyes olvasata: „in limine non
sedeto”, finom fordításban: "a küszöbre ne üljetek", kevésbé udvariasan: "a küszöb
nem ülés". A figyelmeztetés a Szent György-napi búcsúra idesereglőknek szólt.
Ugyanis az 1358. évi oklevélben olvasható, hogy itt őrizték Szent György fejereklyéjét,
amelyet még Szent István király 1016-18 között a bolgárok felett aratott
győzelme emlékére a bizánci császártól kapott. A középkori krónikák szerint a
Szent György-kápolnában tette szüzességi fogadalmát Szent Imre herceg.
A román kori, félköríves szentélyű
körkápolna valószínűleg a XI. században épült. A XIII. században gótikus
stílusban átalakították, ekkor nyerte nyolcszögletű alakját. A kápolnát a
székesegyház mellett 1957-ben tárták fel. Az ásatások során ekkor találták meg
Vetési Albert nagy reneszánsz püspök sírját. Vetési Albert püspök 1458-tól
1486-ig volt Veszprém püspöke. Bécsben és itáliai egyetemen tanult
nagyműveltségű férfi volt, aki pályafutását, Hunyadi János titkáraként kezdte,
később számos diplomáciai kiküldetésben vett részt. Veszprém püspökeként a
királyné kancellárja is volt. A Szent György-kápolnában temették el, de sírját
a 18. században barbár módon feldúlták. A kápolnában látható vörös márvány
kripta fedőlap szinte csak apró darabokban maradt meg. A kápolna előtt áll
Szent Imre bronzszobra, Erdey Dezső alkotása. Az udvaron, szomszédos épület
falán egy emléktábla - Kő Pál alkotása - Géza fejedelmet és Szent Istvánt
ábrázolja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése