A
kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni Majkon, az első remetelak
alapkövét gróf Esterházy József (országbíró, Komárom vármegye újjáépítője, jótevője) tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és
közösségi épületet alakítottak ki; az itt lakó, némaságot fogadó fehércsuhás
szerzetesek szigorú remete életet éltek, külön cellaházakban laktak, és elmélkedtek
magányukban, némaságot fogadva évente csak egyszer beszélhettek egymással. Azon
a napon jól kibeszélhették magukat, aztán 364 napig egy mukk se… Tartózkodtak a
hústól és bortól, szemlélődő életmódot folytattak, a jelentős tudományos
tevékenység mellett földműveléssel, növény-termesztéssel is foglalkoztak. A
remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet
feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba
vették vagy széthordták.
Majk Közép-Európában azon kevés kamalduli remeteségek egyike, amelyeknek épülete és környezete építészetileg eredeti formájában maradt fenn. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik, amely rendszeresen fogad látogatókat. Ami azt jelenti, hogy világi, laikus civilek meghatározott ideig lakhatnak benne, egyetlen feltétellel: az itteni szerzetesekre vonatkozó aszkétikus szabályokat az utolsó betűig be kell tartaniuk; vagyis nincs csevely, nincs mobiltelefon, nincs TV, nincs Internet, nincs buli, nincs húsi, csak böjti mennyiségű vega étek, és így tovább, és így tovább… (A Pannonhalmi Apátságban is igénybe lehet venni ilyen „szolgáltatást”). Meglepő módon sokan élnek a „lehetőséggel”, akik szeretnének egy kicsit a világ zajától, a mindennapok gondjatól egy rövid időre megszabadulni. Csend és nyugalom… Incselkedő, kacérkodó gondolat… (Olvasni viszont lehet, a kolostor és az apátság komoly állományú könyvtárral rendelkezik. S ha már megemlítettem a Pannonhalmi Apátságot, van egy másik "szíves" magyar, Habsburg Ottó, akinek a szíve az apátság altemplomában nyugszik).
A majki konventépületben (más néven foresteria = 'erdei kolostor') kapott helyet többek között a remeteség felügyelőjének (prior) és az átutazó vendégeknek a szállása, az alapító kegyúr lakosztálya, a laikusok számára is igénybe vehető vendégházak, valamint a refektórium (a közös ebédlőterem), a könyvtár, a levéltár, a gyógyszertár (saját termesztésű fűszernövényekből nyert gyógyfüvekkel). A refektórium csodálatos freskóit Vogel Gergely oltár- és freskófestő készítette 1760 körül. A 27 kép (ebből három az előcsarnok szupraportáiban) Szent Romuáld (a rend alapítója Kr. után 970 körül) életéből és a rend történetéből vett, valamint az államalapítással kapcsolatos jeleneteket, magyar szent királyokat, szenteket és az Utolsó Vacsora jelenetét ábrázolja. Az épület a szárnyak által körülzárt díszudvarral és szobordíszes kerítéssel csatlakozik a remeteség cellaházaiból álló épületegyütteséhez, a clausurához (clausura = 'külvilágtól elzárt kolostor').
Majk Közép-Európában azon kevés kamalduli remeteségek egyike, amelyeknek épülete és környezete építészetileg eredeti formájában maradt fenn. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik, amely rendszeresen fogad látogatókat. Ami azt jelenti, hogy világi, laikus civilek meghatározott ideig lakhatnak benne, egyetlen feltétellel: az itteni szerzetesekre vonatkozó aszkétikus szabályokat az utolsó betűig be kell tartaniuk; vagyis nincs csevely, nincs mobiltelefon, nincs TV, nincs Internet, nincs buli, nincs húsi, csak böjti mennyiségű vega étek, és így tovább, és így tovább… (A Pannonhalmi Apátságban is igénybe lehet venni ilyen „szolgáltatást”). Meglepő módon sokan élnek a „lehetőséggel”, akik szeretnének egy kicsit a világ zajától, a mindennapok gondjatól egy rövid időre megszabadulni. Csend és nyugalom… Incselkedő, kacérkodó gondolat… (Olvasni viszont lehet, a kolostor és az apátság komoly állományú könyvtárral rendelkezik. S ha már megemlítettem a Pannonhalmi Apátságot, van egy másik "szíves" magyar, Habsburg Ottó, akinek a szíve az apátság altemplomában nyugszik).
A majki konventépületben (más néven foresteria = 'erdei kolostor') kapott helyet többek között a remeteség felügyelőjének (prior) és az átutazó vendégeknek a szállása, az alapító kegyúr lakosztálya, a laikusok számára is igénybe vehető vendégházak, valamint a refektórium (a közös ebédlőterem), a könyvtár, a levéltár, a gyógyszertár (saját termesztésű fűszernövényekből nyert gyógyfüvekkel). A refektórium csodálatos freskóit Vogel Gergely oltár- és freskófestő készítette 1760 körül. A 27 kép (ebből három az előcsarnok szupraportáiban) Szent Romuáld (a rend alapítója Kr. után 970 körül) életéből és a rend történetéből vett, valamint az államalapítással kapcsolatos jeleneteket, magyar szent királyokat, szenteket és az Utolsó Vacsora jelenetét ábrázolja. Az épület a szárnyak által körülzárt díszudvarral és szobordíszes kerítéssel csatlakozik a remeteség cellaházaiból álló épületegyütteséhez, a clausurához (clausura = 'külvilágtól elzárt kolostor').
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése