Országunk
legdélebbi fekvésű hegysége, a magyar-horvát államhatár közelében található
Villányi-hegység, melynek legmagasabb tagja a kopár Nagyharsányi-hegy, vagy
Szársomlyó. 1994-ben, a hegy kőbányában, a 164 m-es bányaszinten, a kőzettest
oldalában végzett robbantás nyomán egy üreg nyílt meg. A sötéten tátongó,
mélybe nyúló hasadékról kiderült, hogy kiterjedt üregrendszer bejárata. Ekkor egy
hazánkban egyedülálló képződményekkel díszített termet sikerült feltárni,
melyhez alulról összetett gömbfülke-labirintus csatlakozik. Az üregrendszer
feltárt hossza 600 m, teljes függőleges kiterjedése pedig 60 m. A méretei,
formakincse és ásványkiválásai révén egyaránt kiemelkedő fontos barlangot a
bejáratba épített idomkőfalba illesztett vasajtóval már 1995-ben biztonságosan
lezárták. A barlang különböző szintű kristálytermeibe lábakon álló,
rozsdamentes acélból készített szűk, alig 40 cm széles járószint vezet. Ez
biztosítja a ritkán engedélyezett látogatás kis létszámát és a kötelező
libasorban való haladást a barlangban. A nagyon drága rozsdamentes acél
használatát a különleges felszín alatti klíma, valamint a képződmények védelme
indokolta. A magas, közel 100%-os páratartalomban ugyanis csak ez az anyag áll
ellen a gyorsan meginduló korróziónak. Más anyag a létesítmény
tönkremeneteléhez és a képződményekre folyó rozsda azok elszínező-déséhez,
pusztulásához vezetett volna.
A bánya és a barlang kőzetét az alsó-
középső kréta korú (145–90 millió év) jól rétegzett fehér mészköve alkotja. A majd
függőleges rétegeket a hegy lebányászott és mostanra feltárulkozó, hatalmas,
több szintes kőzetfalain figyelhetjük meg, amely nagyon látványos. Több képet
is készítettem róla. A barlang geológiai kialakulását megnézve, a nagyszámú gömbfülkéket
megfigyelve, a szövevényes gömbfülke-labirintust bejárva, és az igen vastag
kalcittelérek egyértelműen hévizes keletkezésmódot mutatnak. Mindenfelé a múltbéli
intenzív karsztosodás nyomait láthatjuk.
A viszonylag magas, 14°C-os léghőmérséklet és bizonyos ásványkiválások pedig
arra utalnak, hogy a rendszer ma is kapcsolatban lehet a langyos karsztvíz
szintjével. Vagyis elképzelhető, hogy valahol nagyon mélyen a barlangrendszer
alatt egy, akár nagy kiterjedésű, meleg vizű karszttó „fűti” a barlangot.
Szerintem a heroikus, bátor lelkületű, nagy áldozatokat és veszélyt is
bevállaló (részemről tiszteletet ébresztő és irigyelt) barlangászokra, barlang-kutatókra
vár ennek a felfedezése, megtalálása.
A
barlang változatos, gazdag kiválás-együttesének több eleme hazánkban ugyancsak
egyedülálló. Kiterjedt felületeket borító hófehér borsókövek, a törékeny
aragonittűk és az igen ritka, fehér, földes csomókban megjelenő huntit (neve a
magyarországi előfordulására utal, kalciumot és magnéziumot tartalmazó ásvány)
fantasztikusan gyönyörű látványt nyújtanak.
Az igazi különlegességeket két, hazánkból
korábban ismeretlen kiválási forma: az állócseppkövekre emlékeztető, az
aljzatról felfelé növő kúp alakú borsókő kiválások, tisztán borsókövekből
felépülő logomitok (borsókő rönk), 30-40 cm magasságot is elérő
példányai jelentik. Valamint a kalcitból és aragonitból álló hullámzó "peremek".
A Keleti-ág legszebb termének, a
Kristályteremnek aljzatán nagy mennyiségű, természetes úton letört
cseppkő látható, amit borsókő borít be. A nyugati Nagy-termet lezáró keskeny
hasadékon átjutva a barlang képződményben legváltozatosabb szakaszának, a Nagyteremnek
a látványa megdöbbentő élményt nyújt. A terem falait, járószintjét egyaránt egymásra
települt, változatos formát mutató, különböző színekben pompázó cseppkő-és
borsókő kiválások teszik egyedülállóvá. Ilyen természeti csoda Magyarországon csak
itt, ebben a barlangban található! Karsztbarlangjaink általában vagy
cseppkőbarlangok (pl. az Aggteleki), vagy borsókő-kiválású barlangok (pl. a
Szemlő-hegyi-barlang). De ebben a barlangban - és ez adja világra szóló
egyediségét és különlegességét -, hogy itt a két ásvány észbontóan látványos
ötvöződése, keveredése, egymásra települése látható! Ezeket a gyönyörűségeket
látva, az ember álla leesik… Másik különleges látvány, hogy a nagyméretű álló
és függő cseppkövek, hullámzó cseppkőkérgek, és -zászlók között néhány
milliméter átmérőjű, akár 1m hosszúságú szalmacseppkövek lógnak le a magasból,
dacolva a felszínen folyó, pusztulást okozó robbantásokkal. Végükön ott csillog
a vízcsepp, tehát még mindig, folyamatosan növekednek! Egy hatalmas
sziklatömbön foltokban, csonttemető látható, itt az áramlással idesodródott
apró, pleisztocén kori, fosszilis földikutya csontok találhatók, kicsit
távolabb pedig a felszín közelségéről tanúskodnak a magasból lenyúló
gyökérfonatok. A Nagyharsányi-kristálybarlang 2001 óta tartozik a szigorúan,
fokozottan védett barlangjaink közé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése