A fagyűjtemény a
Budakeszi Galambos Gáspár Erdészeti Arborétum nevet viseli. Nevét alapítója, Galambos
Gáspár erdőmérnök után kapta. Jövőre, a 2019-ben 60. életévébe lépő arborétum
életének első szakasza 1970 táján telt le, amikor a telepített 1060 fajta
növény részletes értékelésével Galambos Gáspár (1900-1980) erdőmérnök és
munkatársai felmérték és katalogizálták a növényeket.
1949-ben a közelben működő Erdészeti
Tudományos Intézet (ERTI) Kísérleti Telepe neves szakemberei, több tíz hektáros
erdőtelepítést kezdeményeztek és kezeltek. Az erdészeti arborétumi funkció első
megfogalmazása 1958-ban történt: a településeket övező, közjóléti használattal
érintett erdők megfelelő alakjának kutatásához keresett területet az intézet.
Így kezdődött 1959-ben az erdőtelepítés átalakítása erdőszerűen nevelt
gyűjteménnyé. A benne megtalálható fajok: vörösfenyők, jegenyefenyő-félék
(numidiai jegenyefenyő), lucfenyőfélék, hosszútűs fenyőfélék (sima- és
selyemfenyők), valamint a lomblevelű fák közül a szelídgesztenye fák, sártölgy,
babértölgy, hikori diófa. A cserjéket a madárbirs-, borbolya-, galagonya-,
som-, és az ezüstfafélék képviselik, együtt az orgona-, fagyal-, gyöngyvessző-
és a tűztövisfélékkel, loncokkal, gyöngyvirág-, és mályvacserjékkel. A
gyűjtemény impozáns részei a cédrusok, mamutfenyők, gyantásciprusok, japánciprusok,
hamisciprusfélék, borókák, tujafélék.
1978-ban az arborétum a Budai Tájvédelmi Körzet
legdélebbi egységeként lett védett, mára a terület fokozottan védett. A Budapesttől
nem messze, Budakeszi mellett található arborétumot a budapestiek sajnos nem
nagyon ismerik, pedig érdemes felkeresni. Tavasszal és ősszel a legszebb. Látogatáskor
ne "hagyományos", turizmusra kiépített, berendezett arborétumra
számítsunk! Zegzugos erdei utak, ösvények hálója, amelyeken könnyű eltévedni, de nem is baj.
Máskülönben csend, nyugalom, madárcsicsergés, és rengeteg susogó, beszélő fa.
Mintha egy igazi erdőben járnánk…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése