A „Magyarok
bejövetele”, Feszty Árpád óriási körképe a Fő- és székváros legszebb
látványossága a Városligetben, az Andrássy út végén, az új körkép palotában, a
földalatti és a földfeletti villanyvasutak végállomása mellett volt látható. Az
1800 négyzetméteres festmény sok hányattatás után került a Nemzeti Történeti
Emlékparkba.
A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38
méter átmérőjű, kört formázó panorámakép idézi fel történelmünk 11 évszázaddal
ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját.
Feszty Árpád 1891-ben párizsi útja során
megnézte a Napóleoni csata körképét.
Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő családtagjainak: a bibliai
özönvíz történetét szerette volna vászonra vinni. Apósa, Jókai Mór, rábeszélte
vejét, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok bejövetelét. (Hatalmas nagy ötlete volt ez az
öregnek…) Ezzel készen is állt az ötlet:
a körkép témája: a honfoglalás, címe A magyarok bejövetele. Feszty a
körkép témájának tanulmányozásához elutazott Munkács környékére, a
Vereckei-hágóhoz.
Fesztyt több festő társa segítette az
1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában: a táj részleteinek fölvázolását
Mednyánszky Lászlónak, a lovas csatajelenetek megörökítését Vágó Pálnak
köszönhetjük. Beszállt Feszty felesége is, lévén ő is festőművész; ő a
sebesülteket és a halottakat festette meg. A körképhez vezető feljáró elején
Tóth Béla – Csongrádon élő – szobrászművész alkotása, Feszty Árpád mellszobra
látható. Amikor a látogató fölsétál az enyhe emelkedőn és megérkezik az
emlékpark főépületének, a rotundának a szívébe, szinte körülöleli a XIX.
századi, magyar nemzeti romantika legnagyobb képzőművészeti alkotása. Csodálatos élmény...
A Keleti-Kárpátok lábánál elterülő
Volóci-völgy ma Kárpát-Ukrajnához tartozik. A legenda szerint ide érkeztek – a
Vereckei-szoroson leereszkedve – honfoglaló őseink, mielőtt a Kárpát-medencében
megtelepedtek. A leghangsúlyosabb jelenetben Árpád fejedelem vezérei
társaságában a domb tetejéről tart terepszemlét, figyeli győztes csapatai mozgását.
Talán sejti is már, hogy a vándorló, hazát kereső magyarság e vidéken otthonra
talál. Megérkezik a fejedelem asszonya és díszes kísérete is. A négyes
ökrösfogat utasaitól – a sátor két oldalán – ökörkoponyák tartják távol a rossz
szellemeket. Az előtérben, a romba döntött kőoltáron, az emberáldozatok között,
ott a főpap holtteste is – a győztes sokaság lassanként mindent elural,
áthömpölyög a romokon. A szekérút túlfelén a füstölgő őrtorony mélyéből addig
rejtőzködő, fiatal nőket
hoznak ki a katonák – néhányan már megadóan tűrik sorsukat. Újabb, 11
évszázaddal ezelőtti életkép következik: az erdő alján sátrat ver, s jószágait
tereli a síkság felé a magyarság. A körképnek ezek a részletei a legnépesebbek:
a több mint 2000 szereplő javát itt örökítették meg a festői ecsetvonások. A
völgy másik magaslatán a Sámán – a Táltos – és az áldozati állat, a fehér ló
rituális megölésére hivatott másik főpap, a Kádár jut hangsúlyos szerephez.
Köröttük igricek ősi muzsikájára fiatal lányok járják önkívületig a táncukat. A
felszálló fehér füst jó előjel: kedvező lesz a táltos jóslata. És valóban: a
csata kimenetele nem kétséges többé. Az őslakosok itt, a Volóci-völgyben már
nem állíthatják meg a magyar törzsek lovasrohamát. Bátorságuk, önfeláldozásuk
ellenére – lándzsával, fejszével – képtelenek védekezni a nyílzápor, a magyarok
harcmodora ellen. Szvatopluk egyik legyőzött alvezére, Latorc vesztesként is
őrzi méltóságát. De népe sorsát sejtve, már felnéz a győztesekre: a honfoglaló
magyarság fejedelmét kísérő, hét vezérre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése