"A bolondok rendszerint a mezei virágokért rajongnak. A mezei virágok a föld vad gondolatai, nyílnak magoktól szeszélyesen összevissza." (Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma)

2018. március 27., kedd

A Minótaurusz labirintusa; a Kőbányai Pincerendszer régi bányáinak sötét alagútjárataiban


Victor Hugo szerint Párizs föld alatti barlangjáratai és csatornái sötét titkokat rejtenek. És ezt csak nagyon kevesen szeretnék saját szemükkel látni és megtapasztalni… Kőbánya föld alatti rejtélyes, félelmetesnek tűnő pincerendszerével, zegzugos, sötét barlangjaival valamiképpen hasonló a helyzet. De minket, pesti embereket hajt a kíváncsiság, hogy láthassuk a bikafejű szörny barlangját és meggyőződhessünk róla, hogy valóban olyan félelmetes és titokzatos hely-e, mint ahogy a mendemonda kering róla.
   Végtelen hosszúságú, sötét alagutak, Törpök vájta gigászi termek és bányajáratok, fehérre meszelt falu pincék, kilométereken át kígyózó folyosók, víztől csöpögő, párás, nyirkos falak, és örök félhomály... - mindez Kőbánya mészkősziklái alatt. Áttekinthetetlen labirintus volta miatt a gyanútlan, jámbor pesti polgár, ha meri venni a bátorságot és alászáll e pokoli bugyrok mélyére, igen könnyen eltévedhetik és az eljövendő századok kései nemzedékei csak aszott, mumifikálódott csontvázát lelheti meg valamelyik alagútvájat pókhálós, nyirkos szegletében…
    Kőbánya - találóan -, a nevét az itt működő számos és nagy kiterjedésű kőbányáiról, kőfejtőiről kapta. IV. Béla királyunk egy 1244-ben kelt oklevelében a terület „Kőér” elnevezését olvashatjuk. A kőbányai miocén korabeli (23 - 5 millió év) szarmata mészkő Pest egyik legfontosabb építőköve volt; könnyen kitermelhető, fűrészelhető és faragható, viszont nagy szilárdságú és fagytűrő kőzet volt. A tardosi és a süttői fehér mészkő mellett a kőbányai mészkő volt Pest legfontosabb építőköve; ez utóbbi alkotja többek között a Lánchíd, a Margit-híd, a Mátyás templom, a Halászbástya, a Citadella, az Operaház, az Egyetemi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országház és az Andrássy út számos, impozáns palotájának, Pest sok díszes bérházának építőanyagát.
    A kő bányászata véglegesen 1890-ben szűnt meg. Ekkor Magyarország legnagyobb, összefüggő mesterséges barlang(vájat)rendszere maradt a bányák helyén: 32 km hosszú, 180 ezer négyzetméter alapterületű, mélysége 15 és 30 méter között váltakozik. A barlangjáratok magassága átlag 6-8 méter, de vannak helyek, ahol 10-12 méter magas, hatalmas, lélegzetelállító, templomhajó méretű sziklatermek is vannak.
    A bányászat végül is kettős hasznot eredményezett; egyrészt a kivájt kövek mint építőanyag, másrészt pedig a nyert üregek, mint leendő pincék hasznosítása, nagy értéket képviseltek. A pincéket először a szőlősgazdák és a borkereskedők használták, hiszen a mély mészkőbarlangok ideális hőmérsékletet biztosítottak a borok tárolására. Akkoriban, a mai Kőbánya egész területén hatalmas kiterjedésű szőlőültetvények voltak. Szinte hihetetlen!: az egybefüggő szőlőterület egészen a Városligetig ért. Ezt a régi térképek és leírások tanúsítják. Aztán a borospincék söröspincékké váltak. 1844-ben elsőként a sörkészítő Schmiedt Péter rendezte be kőbányai pincéjében „sertárosházát”. Majd Dreher Antal 1862-ben, miután megvásárolta a Kőbányai Sörgyár telephelyét, pinceként használta az üres bányajáratokat, ahol a télen-nyáron állandóan hűvös, több tíz méteres mélységben tárolta a felszíni épületeiben, serfőzdéjeiben főzött sört. A gyárnak az államosítás és a privatizáció azonban nem tett jót; a gyár és sörgyártása mára visszaszorult, a pincékre már nem volt szükség. A Rákosi időkben „államosították”, ami igazából azt jelentette, hogy a szocializmus évtizedeiben ugyanarra a jellemző sorsra jutott, mint a többi „népi tulajdon” legtöbbje, azaz karbantartás, állagmegőrzés híján állapota rövid idő alatt leromlott…  
    Az irtózatos méretű, labirintus pincerendszerben - amely teherautóval is járható volt, ahol a II. világháború idején egy Messerschmitt repülőgépmotor-összeszerelő gyár is mindenestül elfért, valamint Pest bombázásakor óvóhelynek is használták -, ma kizárólag gombát termesztenek, vagy ha azt sem, akkor üresen áll…, és mivel ma sem törődnek vele, folyamatosan pusztul... 




































































































            

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése