Szomorúak vigasztalója, a győri Könnyező Szűzanya - Az Ír Madonna
A gyermek Jézus fölé hajoló, imádkozó Szűzanyát ábrázoló festmény egy sokat szenvedett, távoli kis nép első küldötteként érkezett Magyarországra. Európa legnyugatibb pereméről származik, egy mesés-misztikus, smaragdzöld szigetről, amelynek lakóival hosszú évszázadokon keresztül mostohán bánt a sors. Az írek történelmük során nemegyszer kényszerültek arra, hogy náluk hatalmasabb, idegen hódítókkal vegyék fel a küzdelmet. Megismerték az elnyomatást, a nincstelenséget, a kisemmizettséget és a megaláztatást. Soha nem törtek azonban meg, mindvégig harcoltak földjükért, hazájukért, szabadságukért és hitükért. Bizonyára nem véletlen, hogy a Cromwell véres hadai elől menekülő Walter Lynch püspöknek egy másik, a történelem hadiösvényeit járni kényszerült, fennmaradásáért örökös harcot vívó kis nép fia, az egykori győri püspök, Püsky János kínált menedéket. Az együttérzés, a megértés és a szolidaritás példájává vált az a tisztelet, megbecsülés, ragaszkodás és szeretet, amelyben a győri hívek részesítették a hazájából elüldözött ír püspököt. Egy távoli, mindaddig ismeretlen nép szülöttét, amelynek sorsában a korabeli magyarok nem csupán osztoztak, hanem azzal közösséget is vállaltak. Walter Lynch halála után e lelki-szakrális kapcsolat folytatója lett az ír püspök által Magyarországra menekített kegykép. A győri székesegyház féltett kincseként őrzött Ír Madonna a két nép egymásra találásának igazi szimbólumává vált. A kép a püspök halála (1663) után a székesegyház oldalfalára került.
„Midőn Cromwell Oliver tizenegy esztendei dühösködéssel Nagy-Britanniában a katolikusokat üldözné, némely püspökök onnan elűzettetvén, Németországban keresék és találák meg menedékhelyöket. Ezek közül eggyel, úgymint Lyncaeus Walterrel, clamfordi írlandus püspökkel megismerkedett Püski János győri püspök és őtet magához hívá, sőt példás életére, tudományára, érdemeire nézve, győri kanonokká is nevezé 1655-ben. Nyolc esztendeig élt Győrött Lyncaeus, nagy tiszteletben levén mindenkinél, akikkel társalkodott, minthogy istenfélő, ájtatos, jótékony és tudós vala. Halála után az a Boldogságos Szűz szépen festett képe, melyet ő magával vitt, mint egyedülvaló, de egyszersmind nagyrabecsült kincset, kihozott Irlandiából és mely előtt mindennapi imádságait szokta vala buzgón véghez vinni, a győri nagy templomban kitétetett Szent Anna asszony kápolnájának egyik oldalfalára: És ott tiszteltetett sokaktól egész 1697-ik esztendeig.” (Jordánszky Elek püspök, 1836)
Írországban a 17. század végén ismét katolikusüldözés tört ki, és egy parlamenti határozat alapján az ország összes püspökét száműzték. A határozat elfogadásának napján, 1697. március 17-én, Szent Patriknak, Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepén (e nap ma is állami ünnepnap Írországban) a győri kegyképen ábrázolt Szűzanya szeméből reggel 6 órától 9 óráig véres könnyek hulltak, melyeket fehér gyolcskendővel itattak fel. A gyolcskendőt máig őrzik a székesegyházban. Díszes keretén a felirat: „Ez valódi törlőkendőcskéje az itteni kegyképnek, mely az itteni székesegyházban 1697. év március hónapjának 17. napján véres könnyeket hullatott. E kendőcskét Isten dicsőségére, a Boldogságos Szűz Máriának és minden szenteknek tiszteletére ezennel felajánljuk. Győrött, 1701. május 20.”
A kegykép az Altató Mária vagy Örvendetes Mária képtípusba tartozik. Valószínűleg írországi festőtől származik. A vászonra festett, koronákkal ékes olajkép ősképe Abraham van Merlen 1640 körüli rézmetszete. Az alvó gyermekét imára kulcsolt kézzel vigyázó Mária és a Gyermek takarójának virágmotívumai Salamon király Énekek énekére utalnak: „Én alszom, de a szívem virraszt” (5,2); „Íme, te szép vagy én szerelmesem, és ékes és a mi ágyunk virágos” (1,15–16).
IX. Pius pápa 1874-ben teljes búcsút engedélyezett március 17-ére. VI. Pál 1968-ban ezt kiterjesztette: teljes búcsút engedélyezett az esztendő bármely napjára mindazoknak, akik zarándokként fölkeresik a győri székesegyházat. Az évfordulóhoz kapcsolódva minden évben sokan elzarándokolnak a Könnyező Szűzanyához.
1972-ben, a könnyezés 300. évfordulóján II. János Pál pápa a székesegyházat basilica minor rangra emelte. 1996. szeptember 7-én, a Szentatya győri látogatásakor imádkozott a Szűzanya kegyképe előtt.
