Vulkanikus smaragdtó a hegy tetején, andezitos sziklakatlan ölelésében: az Apci tengerszem, a Mátra páratlan csodája a Széles-kő hegyen

A Mátra délnyugati nyúlványának két jellegzetes vulkáni kúpja, az apci Somlyó és a Nagy-hársas közötti zugban bújik meg hazánk egyik legkülönlegesebb tava a Széles-kő 257 méteres magaslatán. Az erdő mélyén, a hajdani andezitbánya katlanában keletkezett kristálytiszta vizű, smaragdzöld-színű  tavacskát több oldalról impozáns, 10-15 méter magas sziklafalak határolják. 

   A tó, melyet találóan tengerszemnek hívnak, egy klasszikus bányató, 1875-ben kezdték el a jó minőségű andezit fejtését a hegyen. Az akkori kézi fejtési technikának köszönhetően szépen elváló, függőleges bányafalakban jövesztették az építőanyagnak szánt andezitet. A falak valódi méreteit nem is látjuk, mivel a bánya alja 5-10 méterrel a tó vízszintje alatt van. Mintegy 90 éven keresztül folyt itt az egyre intenzívebbé váló, nagyüzemi termelés, még kisvasutat is építettek, melyen a kővel megrakott csilléket szállították el a faluba. Az 1960-as években szűnt meg a kőbányászat, a rekultivált területen, az óriási gödör lassan megtelt csapadék- és talajvízzel, végül 1995-ben természetvédelmi oltalom alá került a Széles-kő-bányató. Vizét keszegek, kárászok, csukák és harcsák lakják. A helyiek körében már hosszú évek óta ismert e rejtett kincs, de az utóbbi időben már messzebbről érkező kirándulókat (így minket is) is vonz az egyedülálló természeti látványosság. 

   A tó egyes legendái úgy tartják, hogy az elmúlt időkben nem a talajvíz és a csapadék öntötte el, hanem az andezitbányászat közben hirtelen zúdult a víz a bányába, melynek során a bányászok hirtelenséggel elhagyták a területet, így a szerszámok és gépek a víz alján találhatók. Azonban ez nem igaz, hiszen a bányató mélyén már több alkalommal is jártak búvárok és ezt a hiedelmet nem tudták megerősíteni. Tengerszemekben, magaslati hegyi tavakban nem bővelkedik kis hazánk: még kettőről tudok, a 324 méter magasan lévő Megyer-hegyi tengerszem Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Sárospatak közelében és Pomáz és Szentendre között lévő Kő hegyen, 366 méter magasan.