"A bolondok rendszerint a mezei virágokért rajongnak. A mezei virágok a föld vad gondolatai, nyílnak magoktól szeszélyesen összevissza." (Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma)

2019. február 26., kedd

Mátyás király corvinái a Nemzet Könyvtárában: a Bibliotheca Corviniana az Országos Széchenyi Könyvtárban


A Corvina Könyvtár (lat. Bibliotheca Corviniana) Hunyadi Mátyás híres budai könyvtára volt. Az ott őrzött, illetve onnan származó kódexek hagyományos elnevezése a korvinák. Mátyás halálakor becslés szerint 2500 korvina létezhetett. Ma azokat a kódexeket és kéziratokat sorolják a korvinák közé, amelyekben szerepel Mátyás vagy az utóda címere, vagy Mátyás budai könyvtárára jellemző egyedi bőrkötésben vannak, vagy egyértelmű forrás igazolja, hogy a reneszánsz magyar uralkodó számára készült. A budai könyvkötő műhely Mátyás reprezentatív könyvtára számára egyedi kötéstípust fejlesztett ki.  Nevének eredete a latin corvus szó, melynek jelentése holló. (Mátyás családi címerében látható a csőrében gyűrűt tartó holló). I. Mátyás az 1460-as években kezdett el könyveket gyűjteni. Könyvgyűjtő szenvedélyét valószínűleg Vitéz János, Várad (ma Nagyvárad) püspöke valamint Janus Pannonius táplálták. Mátyás 1476-ban feleségül vette Aragóniai Beatrixot, aki Nápolyból hozott magával gazdag könyvgyűjteményt. A könyvek száma felülmúlta az firenzei Mediciek gyűjteményét is. A világon csak a Vatikán könyvtára volt nagyobb.
   Mátyás halála után azonban megszűnt a könyvtár gondozása és a könyvek gyűjtése. II. Ulászló kezdte a könyvek elajándékozását, számos darab került így a bécsi udvari könyvtárba. II. Lajos folytatta a könyvek elkotyavetyélését. A mohácsi csata után a török fősereg 1526. szeptember 12-én bevonult a védtelenül hagyott Budára (az udvar Pozsonyba menekült). Szulejmán Pestet, Budát elhamvasztotta, de a királyi palotát megkímélte ettől a sorstól. „Mivel benne tartózkodott, nem tartotta illendőnek a fölégetését”. Viszont amikor elmentek, csapatai nem felejtették el kifosztani a könyvtárat...sem... 1541-ben a török újra elfoglalta Budát és a legtöbb itt található mű, köztük 650 páratlan antik kézirat eltűnt. A legtöbb könyv Konstantinápolyba vándorolt, és mint utóbb kiderült, a török diplomácia évszázadokig arra használta, hogy kedvelt nagyköveteket ajándékozzanak meg az egyes értékes darabokkal. Mátyás több száz korvináit úgy osztogatták, mint a  cukrot a gyerekeknek…  Így kerültek könyvek például a lengyel Torunba, Oxfordba, Párizsba vagy Lipcsébe, legtöbbjük magánkézbe.
   Ma 216(!) korvina ismert, a világ minden tájáról. Magyarországon csak 53 mű található. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár 39 kötet tulajdonosa, a különböző olasz könyvtárakban 49 darab található, a többi francia (7), német (8), angol, török és amerikai gyűjtemény tulajdona. Persze a Vatikánt se hagyjuk ki.
   Nemzeti Könyvtárunk, az Országos Széchenyi Könyvtár 2019 februárjáig megtekinthetett kiállítását 65 korvina képviselte, ebből 15 volt külföldi. Majdnem az összes hazai korvina látható volt a kiállításon. A páratlan uralkodói, királyi bibliotéka-kéziratok közül több értékes és művelődéstörténetünk szempontjából kiemelkedően fontos darabot első alkalommal lehetett látni Magyarországon.