Zirci anzix II.: A ciszterci Nagyboldogasszony bazilika, az apátsági Királyterem és a Vöröstorony; az apátsági Egyháztörténeti kiállítás

A keserves török hódoltság ideje alatt a magyar nép a hitét, keresztény vallását megtartotta, a török kegyetlen elnyomása, az iszlám vallás erőszakos terjeszkedése ellenére is. (Csak Budán (a török Budinnak hívta) legalább egy tucat minaret, mecset és dzsámi állt… A török építkezéséből itt, csak Gül Baba türbéje, a "Rózsák Atyjának" sírhelye maradt fenn, amelyet már bemutattam). A törökök kiűzése után szerzetesrendek jöttek, hogy a magyarság körében a megtépázott katolikus egyház méltóságát, hitét megerősítsék. Ebben a törekvésben főként a ferenceseknek és a jezsuitáknak volt szerepe, de a ciszterciek is helyt álltak. 

   A Zirci Nagyboldogasszony Bazilika Magyarország egyik legszebb barokk templomépítménye. Az apátsági templomot 1732-ben kezdték építeni a sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek. Az építéshez felhasználták az – akkor már romos állapotban lévő – középkori épületeket is. Felszentelése 1752-ben történt meg. A különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye. A templom freskóit Wagmaister József kiváló magyar festőművész festette. A templom büszkélkedhet a kor egyik legjelentősebb művészének, Franz Anton Maulbertschnek két festményével is. Az általa festett főoltárkép Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. Dubniczay István kanonok adománya volt a nagy tömör ezüst, körülbelül 16 kilogrammos örökmécses, valamint a templom hajóját gazdagabbá tevő két, üvegdíszekkel ékesített kandeláber. Egyedülálló a templom két orgonája: a szentély-orgona a szerzetesek imáját kísérte, míg a karzat német romantikus hangszere a liturgiát szolgálta, s szolgálja ma is. A 2005-ben befejeződött restaurálás óta a templombelső eredeti pompájában látható. 1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor (kis bazilika) rangot kapott a pápától.

   Királyterem: a Habsburg Birodalom területén, az apátsági épületekben szokás volt olyan lakosztályok kialakítása, amely az adott monostorba látogató uralkodó és hozzátartozói, vagy esetleg más nemes vendégek méltó fogadására szolgált. Ebből a célból készült a zirci apátság Királyterme is 1844 és 1846 között, az épületegyüttes impozáns nyugati szárnyával és a főhomlokzattal együtt. Az osztrák császár és magyar király, Ferenc József kétszer is járt Zircen, először 1852-ben, másodszor pedig 1901-ben. (Inkább maradt volna Bécsben…).

   Az úgynevezett Vöröstorony - amely nevét a felfelé vezető, vörösmárványból készült csigalépcső után kapta - 1847-ben, a Királytermet és a műemlék könyvtárat is magába foglaló nyugati szárny megépítése után készült el. A tornyot felkereső látogatók Zirc városának legcsodálatosabb panorámájában gyönyörködhetnek - akárcsak a szerzetesek közel két évszázaddal ezelőtt, amikor a Veszprém felől közeledő Ferenc Józsefet és kíséretét figyelték innen 1852. június 30-án.