A
varázskő, amiből az "ősember" szakócát pattintott és amellyel tüzet
csiholt
Az
ősember előtti előember, a homo erectus, azaz a "felegyenesedett
ember" már úgy 750-800 ezer évvel ezelőtt használta a kovakövet tűzgyújtásra. Nem véletlen a másik használatos név, a tűzkő.
A kovakő a kvarc régies ásványtani
elnevezése, a szakirodalom ma már csak ritkán használja. Köznyelvi értelemben a
szilícium-dioxid (SiO2) mikrokristályos, kriptokristályos (szabad szemmel nem
látható méretű kristályokból álló) változatainak összefoglaló neve. Gyakran
használt elnevezései: opál, kvarcit,
kalcedon, obszidián, tűzkő és flintkő.
Keletkezése: A kovásodás során az
anyakőzetekben vagy élőlényekben (kovamoszatok) a kovasav tartalom
feldúsulásának eredményeként alakul ki. Ilyen feldúsulás termálforrások
felbukkanásának, a kőzetekben vagy talajokban szivárgó forró vizek és kitörő
gejzírek környezetében a leggyakoribb. Üledékes kőzetekben, leggyakrabban
dolomitban és mészkőben csomósodások alakulhatnak ki. Az eképpen kialakult
képződményeket kovagumónak, a
népnyelvben tűzkőnek nevezik.
Felhasználása: Az ősi időkben (őskőkorszak
vagy paleolitikum, de a pontosság kedvéért hívhatjuk pattintottkő-korszaknak
is), először természetes formában megjelenő darabjait használták szerszámként.
A könnyű pattinthatóság és csiszolhatóság lehetővé tette a tudatos
alkalmazását. Használata a munkavégzés során az embert a fejlődési szint egy
magasabb fokára emelte. Nem véletlenül nevezik, ill. azonosítják némileg a homo
erectust a „homo ergaster”, azaz „munkás ember” fajjal. A kovakő jól pattintható, kis ütésre is éles
széleket lehetett kialakítani, amit tehát már a korai kőkorszakban felismertek.
Előemberünk arra is rájött, hogy a két követ egymással összeütve nagy
energiájú, viszonylag hosszan fennmaradó szikrát ad. A szikraképződést
alkalmazva fejlődött ki a pattintásos tűzgyújtás, amikor a szikrát könnyen
izzásba hozható anyagra vitték át. Heuréka! Európában a szárított taplót, az acélt és a
kovakőt mint gyújtóeszközt a gyufa elterjedéséig használták rendszeresen. De az
Irinyi János által feltalált gyufa már egy másik (tanulságos) történet…
