"A bolondok rendszerint a mezei virágokért rajongnak. A mezei virágok a föld vad gondolatai, nyílnak magoktól szeszélyesen összevissza." (Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma)

2021. február 27., szombat

Róth Miksa, az üvegművészet Mestere édesapjának, a szintén üvegfestő Róth Zsigmondnak lakháza, amelyet Ybl Miklós épített, a Múzeum körút 19. szám alatt

A Múzeum körút 19. szám alatti épületet Róth Miksa üvegfestőnek az apukája, a szintén üveges mester Róth Zsigmond rendelte meg Ybl Miklóstól, a korszak építészzsenijétől. Az építész maga is a Múzeum körúton lakott, a 41. szám alatt. A házról, amelyet a Mester tervezett, Róth Miksa így emlékszik vissza: „az egyik, a 19. számú, még ma is fennáll, bár homlokzata már hiányos, mert a második emeleti ablak párkányain volt puttófigurák - Sommer Ágost művei - időközben teljesen tönkrementek.” Róth Miksa visszaemlékezéseiből azt is megtudhatjuk, hogy Ybl jó baráti viszonyt ápolt az apjával: „Atyámtól hallottam, hogy midőn Ybl neki épülő háza tervét bemutatta, ő valamelyes megjegyzést tett, ezen úgy látszott, Ybl erősen elgondolkodott, mert hamarosan pauszpapirost feszített tervezetére, és ott nyomban atyám előtt egy új, kitűnő megoldást rajzolt, amely azután kivitelre is került.” (Róth Zsigmond készítette többek közt a Képzőművészeti Egyetem csodálatos festett üvegablakait, amelyet majd megmutatok).

   A körútról az épületbe lépve mozaikos padló fogad, ami méltatlanul elhanyagolt állapotban van – és igaz ez sajnos az egész házra. Falfülkék sorával kialakított elegáns kapualj vezet a szobordíszes lépcsőházig. A kapualjban a szakaszokra bontott mozaikpadlón egyszerű keretes és figurális mezők váltakoznak. Az első szakaszban két griff között a Nap, a másodikban hasonló lények keretezésében a Hold és a csillagok motívuma áll. Ezt szélesebb szakasz követi, benne két egymásba fonódó sárkányszerű állat alakjával, rossz állapotuk miatt csak nehezen kivehetők. A folyosó végén, a lépcsőház lábazatánál, oszlopos márványtalapzaton Flórának, a virágok és a tavasz római istennőjének szobra, latin nevének jelentése: virág. Bal kezében egy réti virágokból font koszorút tart. A lépcsőház pihenőit egyszerű, keretes mozaikpadló díszíti.

   Róth Zsigmond első emeleti lakásában, a loggia folyosóján Róth Miksa gyönyörű, színes ólomüvegablakai fürdenek a fényben, amelyek az épület egyik legszebb ékességei a maga szecessziós stílusában. A belső, zárt, szűk udvaron – ahova szinte alig süt be a Nap – mégis egy újabb csodát lelünk: a szemközti tűzfalon kétszintes rizalit, neoreneszánsz stílusú, mindkét szintjén hármas ívsorral tagolt kulisszafal, alul dór, felül ion oszlopokkal, sgrafitto-díszítéssel; a földszinten egy rejtett, csodásan megmunkált, antik hatású díszkút látható, íves belső részében kagylódíszes fülkével; a felső párkányt timpanon zárja. A kulisszafal figurális sgraffittóval díszített: a három alak közül a bal oldali férfialak kezében ásót tart, ő jelképezheti a földművelést, a középső nőalaknál orsót láthatunk, talán a kézművesség allegóriájaként, a jobb szélső nő pedig koronán áll a rá hulló arany záporában a gazdagság jelképeként. Az alsó szint ívmezőiben, itt a középsőben reneszánsz jellegű díszítésben két mitikus szárnyas lény tart egy felirat nélküli táblát, és egy lantra és papírtekercsre mutatnak, a zene és az irodalom jelképeként. A lant felett két szárnyas ló, Pegazus látható. A két szélső ívmező azonos kialakítású, ezekben egy-egy triton és najád közt kerek pajzson címerpajzs, amelyen Hermész szárnyas pálcája, a caduceus (a hírnökbot, a kereskedelem ősi szimbóluma) látható a két rátekeredő kígyóval, emellett feltűnik a lakóház felépítésének időpontja is (1874).

   (A rizalit az épület homlokzatsíkjából (az építési síkból) kiemelkedő rész, amely rendszerint a teljes épület magasságában végigfut). (Sgraffito (graffito): díszítő eljárás, melyben egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják, ami által előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe. Hatásos és tartós díszítési mód. Az itáliai reneszánszban, illetve nálunk a XIX. század végétől kedvelt díszítőeljárás). (Tritón: a görög mitológiában Poszeidón tengeristen és Amphitrité tengeri nimfa fia; félig ember, félig haltestű tengeri istenség. Najád: vízi nimfa, a forrásokat, kutakat, folyókat és tavakat védő istennő).