Séta a Pannon-tenger partjának homokfövenyén: a mészkő, amelyből az Országház is épült: a régi és az új mészkőbánya Sóskúton

A Budai-hegység (Tétényi-fennsík) és a Zsámbéki-medence találkozásánál fekszik Sóskút. A környék kőfejtőiben olyan kőzetet bányásznak, amely az országban szinte mindenhová eljutott, köveit felfedezhetjük templomok, középületek falaiban. A térségben minden felé látható a szarmata mészkő természetes és mesterséges kibukkanásai. Hogyan alakult ki az évmilliók folyamán ez a kőzet, amelynek ismert neve a sóskúti mészkő vagy más néven szarmata durvamészkő, hivatalos geológiai neve Tinnyei mészkő. Időben nem is keveset kell visszamennünk. A karbonátos üledékes képződmények a Paratethys óceán ősi üledékgyűjtő parthoz közel eső sávjában, sekélytengeri részében rakódtak le. A Paratethys az eocén végére, oligocén elejére (kb. 34–33 millió éve) létrejött, a krétában bezáródott Tethys-óceán egyik utódja volt, melynek vize Közép-Ázsiáig (mai Aral-tó vidéke) hullámzott. Kb. 13–12,7 millió évvel ezelőtt (miocén) a Kárpát-medencét kitöltő óriási beltenger alakult ki, amely az önálló fejlődés útjára lépett. Ez volt a Pannon-tenger. A partközeli, hullámzás által erősen mozgatott, kb. 20–25 m vízmélységű zónában rakódtak le a formáció alapanyagát adó karbonátos üledékek. Ez a sárgásfehér színű, ősmaradványokban (kagylók és csigák kőbelei, mészvázai) gazdag karbonátos kőzet a durvamészkő, mészhomokkő. A kőzet döntően homok szemcsenagyságú (2–0,06 mm) karbonátos szemcsék tömegéből épül fel. Az ősmaradványokban gazdag miocén karbonátos rétegsor Sóskút település környezetében több helyen látványos feltárások formájában tanulmányozható. A kőfalakban finomabb és durvább szemcseméretű vízszintes rétegeket láthatunk. 

   A falutól északkeletre terül el egy óriási kiterjedésű évszázados külfejtés. Falain több helyen egy ferde vonalasság figyelhető meg, kb. 30°-os dőlésben. Ezt nem tektonikus eredetű kibillenés hozta létre, hanem kialakulása az egykori üledékképződési környezettel van összefüggésben. Annak idején a sekély tengerrel borított és néha szárazra kerülő aljzat a part közelében vízszintes volt, de a tengermedence felé haladva fokozatosan mélyebbé vált. A frissen lerakódó üledékek követték a tengeraljzat enyhe lejtését, ennek következtében a meredek dőlésű mészhomok rétegek szépen kirajzolódnak a gépi vágásnyomok által tarkított bányafalakon. 

   A település felett magasodik a Kálvária-domb, ahol szintén látványos és tanulságos formában tanulmányozhatjuk a Tinnyei mészkő rétegsorát. A Kőszikla utca (itt éltek régen a falu olasz kőfaragó mesterei) felett látható a monumentális „Kockabarlang”, amely egy mesterséges próbafejtés. A porózus, jó hőszigetelő és könnyen megmunkálható Tinnyei mészkövet Budapesten és térségében már évszázadok óta bányásszák mély- és külszíni műveléssel. Felszín alatti fejtés folyt Kőbányán, Budafokon, illetve Érd térségében, külfejtéssel bányászták többek között Sóskúton, Pátyon és Diósdon. Sóskút vidékén kb. 400 évvel ezelőtt nyílt meg a mai (aktív) nagy bánya elődje, melyben az első bányászok olaszok voltak. A bánya fénykorában 400–500 ember is dolgozott itt. A kőzettel számos hazai ismert épület falaiban találkozhatunk, pl. Magyar Tudományos Akadémia, Műegyetem, Budavári Palota, Országház, Operaház, Pesti Vigadó, Szent István Bazilika, Mátyás-templom, Citadella, valamint temesvári és bécsi színházak, de sóskúti mészkőből faragták a Lánchíd oroszlánjait is.