Világszenzáció! Újra kitörtek Balaton-felvidék ősi vulkánjai! A Haláp kráterében, Zalahaláp mellett

Akik már látták a Hegyestű vagy Somoskő fantasztikus bazaltorgonáit, azokat (mint ahogy bennünket is) elbűvölhették a függőleges vagy íves, oszlopos lávakőzetek lebilincselő látványa. A Természet egyik legnagyszerűbb jelensége a vulkáni kőzetek szabályos oszlopos elválása. Valóban, megdöbbentő az a szabályosság, ami e természeti képződményekben tükröződik. 

    A vulkáni kőzetek oszlopossága a magma vagy láva, esetenként forró vulkáni törmelékes üledék hűlése során alakul ki. A hideg környezettel (levegő vagy talaj, esetleg sekély felszín alatti kőzettest) érintkező forró kőzetolvadék megszilárdulása kívülről befelé halad fokozatosan. A hűlés zsugorodással jár, azaz a kőzet térfogata kisebb lesz, mint az olvadéké volt, ezért a hűlési felszínre merőlegesen repedések jönnek létre. A repedéshálózat végül szabályos ötszög vagy hatszög, ritkábban négy vagy nyolcszög keresztmetszetű oszlopokat hoz létre. Az oszlopok tehát mindig a hűlési felületre merőlegesek. 
   Amennyiben az alsó és a felső hűlési felület közel párhuzamos (például széles lávafolyások vagy egy széles krátert kitöltő lávató esetében, úgy egymással párhuzamos, függőleges oszlopok alakulnak ki.

    Ha viszont a hűlési felületek hajlottak, például egy völgyben lefolyó láva, vagy egy nem túl széles kürtőcsatorna esetében, akkor az oszlopok ívesek lesznek. (A Haláp a hűlési folyamat utóbbi esetének szép példája).

                                                                  
A Tapolcai-medencét északkelet felől záró Haláp-hegy a tanúhegyek családjában a mostohagyerekek közé tartozik. Kevésbé ismert, sőt, meg merem kockáztatni, hogy szinte egyáltalán nem ismert tanúhegyünk. Pedig a balatoni régió legnagyobb csodája lehetne. Jelzett út nem vezet ide, turisták nem látogatják.

   Zalahaláp. Egy falu, amelyik elvesztette a hegyét. A két világháború között és a szocialista érában itt termelték Közép-Európa legkeményebb bazaltját. A bányászat 1986-ig tartott. Addigra a hegy fenséges bazaltsapkáját teljesen lebányászták, megcsonkították. A hét évtizeden át nagy erőkkel zajló bazaltbányászat borzalmas károkat okozott a korábban Badacsonyhoz, Somlóhoz hasonló tanúhegyben. De a Haláp ”maradéka” szakértők szerint geológiai szempontból még így is nem csak nagyobb, de formailag sokkal változatosabb, szebb, gazdagabb, mint más hasonló helyek. A Halápon számtalan változatban, vízszintesen kibúvó, ferdén lefelé tartó és függőleges lávakifolyások, lávaszálak egyaránt vannak attól függően, hogy a kürtőtől milyen távolságban szilárdultak meg. A lávaoszlopok szálkás sűrűsége, változatossága, formagazdagsága, látványa lenyűgöző. Mintha óriások sok ezer maroknyi, milliónyi bazaltceruzát hagytak volna ott a kráter peremén, a kürtő falában.