Napfogyatkozás Európa felett. Világszenzáció: gigantikus méretű napfoltot fényképeztem a Napkorong felszínén, a napfogyatkozás megfigyelése közben!

2026. augusztus 12-én, napnyugta előtt, teljes napfogyatkozás volt megfigyelhető több Európai országból, Grönlandról, Izlandról és Spanyolországból. Ilyet akkor láthatunk, amikor bolygónk bizonyos területeiről nézve a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, teljesen (100 %) eltakarja a Napot és erre az időre elsötétíti az eget.

   Magyarországon mintegy max. 60 %-os napfogyatkozás volt látható. Az adott napon a Hold kb. este fél nyolckor érte el a Nap szélét, háromnegyed nyolckor történt a maximális fedettség és a Holdunk kb. nyolc órakor hagyta el a Napot. Én Kispestről, a tízemeletes panelházunk tetejéről követtem az eseményeket. Amellett, hogy fényképezőgépemmel sikerült lefotóznom az égi tüneményt, az igen ritka égi együttállást, egy világra szóló, szenzációs képet is készítettem a Napról! Ugyanis, innen a Földről, miközben a Napfogyatkozás volt a fókusz, egyszerű masinámmal lefotóztam egy, a Nap felszínén látható hatalmas napfoltot! Úgy örültem neki, mint macska a farkának.

   Örömöm legalább olyan nagy volt, mint annak a magyar fiatalokból álló társaságnak, akik Spanyolországból élőben követték figyelemmel a napfogyatkozást (a mázlisták teljes napfogyatkozásban gyönyörködhettek) és ezt a videót élőben meg is osztották az Interneten, ahol most is megnézhető „Teljes napfogyatkozás élő közvetítés Spanyolországból” címmel. A fiatalok nemcsak az égi tünemény kiteljesedésének látványától őrjöngtek örömükben, hanem szinte hisztériás ovációba kezdtek, amikor felfedezték, hogy a teljes fedés pillanatában a Napkorong peremén előtűnt egy gigantikus méretű protuberancia, azaz egy napkitörés. Valóban - helyt adok - fantasztikus és ritka pillanat volt, hogy ezt a gyönyörű eseményt pont akkor látni lehetett. Pont olyan nagyszerű élmény lehetett, mint az én napfoltom fényképezése a Nap felszínén.

Most lássuk, hogy milyen események, naptevékenységek fordulnak elő a Nap felszínén. Mindenekelőtt Napunk legfontosabb, leghétköznapibb és legmegszokottabb tevékenysége, hogy egyszerűen csak süt és fénnyel, meleggel látja el a Földet. (Optimális esetben négy és fél milliárd évig még így kellene lennie...) Ami a felszínén történő eseményeket illeti, négy nagy körbe csoportosíthatók. Kettőről már volt szó az imént:

1.    Napfolt: a napfolt környezeténél sötétebb terület a Nap fotoszférájában. A napfoltban a hőmérséklet közel 2000 °C-kal alacsonyabb a napfolton kívüli, nyugodt napfelszín 6000 C fokos  hőmérsékleténél.  A foltot ezért látjuk sötétnek, sötétebbnek a környezetéhez viszonyítva. (A Nap belsejében, a belső magban ez a hőérték a 15 millió fokot is eléri!)

2.   Protuberancia (eruptív) azaz napkitörés: a napkitörés a naptevékenység leglátványosabb megnyilvánulása. vagyis egy, a napkoronában hosszú ideje egy helyben lebegő, a környező gáznál sűrűbb és hidegebb felhő hirtelen, gyorsuló felemelkedése, elszállása, majd hurokszerű visszatérése a Nap felszínére, iszonyú sebességgel.

3.    Fler: a fler tulajdonképpen a protuberancia előzménye, a naplégkör egy korlátozott részének hirtelen (percek alatti) erős kifényesedése.

4.    Koronakidobódás (napvihar): a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe. Egyes koronakidobódások sebessége akár a 2–3000 km/s-ot is elérheti. A naptevékenységi jelenségek közül a koronakidobódásoknak van a legerősebb földi hatása. Ha a Föld a kidobott anyag útjába esik, a földi magnetoszférának ütközve (geo)mágneses vihart okozhat. A vihar megzavarhatja a navigációt, megbolondítva az iránytűket. Megzavarhatják a rádiós kommunikációt, a radarok működését, és az elektromos energiahálózatot (áramkimaradás). (Lásd az 1998-as napvihar és a Föld szinte drámai találkozása). A Napból a bolygóközi térbe állandóan kiáramló plazmaanyag, a koronakitörések plazmafelhője eléri bolygónkat, és ekkor kölcsönhatásba lép a geomágneses térrel. Napunknak többnyire jótékony hatása van a Földre (fény, meleg). Azonban a Napnak van, vagy lehet egy drámai, sötét oldala is. Amikor csak akarja és akár váratlanul, véglegesen elpusztíthatja a Földet… Ezt pedig a Nap hirtelen, intenzív gigantikus mennyiségű plazma- vagy koronakidobódása, kilökődése okozhatja. Ez a Föld számára – ha a bolygónk kerül az útjába – egy gigantikus méretű, mindent elsöprő, pusztító tűzvihar lehet. Egy űrbéli Apokalipszis és pokolbéli Armageddon egyszerre. Ugyanis ha egyszer – és ezt ne adja a Jóisten – egy ilyen szörnyű erősségű, extraszoláris Naphatás érné a Földet, az lazán elfújná a Föld mágneses védőburkát és a Föld éltető ózonrétegét. Ennek hiányában a Nap pillanatok alatt felperzselné a Föld felszínét, minden földi életet egy pillanat alatt elpusztítva. Örökre. Világvége egy szemhunyásnyi idő alatt… Ezt a végpusztulást jól példázza egy ilyen témájú drámai film, a Képlet, Nicholas Cage főszereplésével.    

   Van még egy ötödik fajta naptevékenység, egy konstans tényező, amellyel Földünknek állandó, folyamatos kapcsolata van. Ez pedig a napszél.

5.     Napszél: a napszél a Nap külső rétegéből (a koronából) kiáramló, nagy sebességű, ionizált részecskék – főként protonok és elektronok – folyamatos áramlása. Óránkénti sebessége 1,4 és 3 millió kilométer között mozog (400–800 km/s), és alapvetően formálja a Naprendszerünket, valamint hatással van a Föld mágneses terére is. A Föld mágneses mezője (a magnetoszféra, mint egyfajta védőburok) jórészt visszaveri ezeket a veszélyes részecskéket és megvédi a Földet a Nap eme káros, sőt pusztító sugaraitól. Az a kevés, ami a Föld mágneses végpontú sarkain bejut a légkörünkbe, mint látványos „fényshow” formájában látható. Ez a sarki fény. Ez akár a 6. számú naptevékenységnek minősíthető, mivel a sarki fényt is a Nap sugárzása produkálja. És akkor mi a helyzet a szivárvánnyal?..

 

 

 

Lila tengeróceán a Nagy-Kevély lábánál: a Kevélyhegyi Levendulamező; Az ősi tengerből kiemelkedő Teve-szikla Pilisborosjenő mellett.

Egy valahonnan a Földre pottyant varázslatos tündérkert található a Pilisalján, Pilisborosjenő mellett. Ez a Kevélyhegyi Levendulamező, amelynek léte egy szorgalmas családi vállalkozásnak köszönhető. Ha június, akkor levendulanyílás. Lehet benne gyönyörködni és még szedhető is. A levendula nem csupán egy dísznövény, hanem gyógy- és fűszernövény is egyben. Már az ókorban is ismerték jótékony hatásait: gyulladáscsökkentő, antibakteriális hatása miatt erősíti az immunrendszert.

   Áprilisban viszont a nyíló tulipántengerben lehet fürdetni szemeinket. Érdemes mindenképpen erre a csodás eseményre is eljönni és megnézni.

   Júniusban a levendulamező látványa, illatorgiája lenyűgöző élmény, üdítőleg hat érzékeinkre, mentális lelkületünkre. Álljon itt a vállalkozást vezető, a kertet gondozó család ars poétikája:

„Családi gazdaságunkat 2016-ban hoztuk létre azzal a céllal, hogy egy csepp nyugalmat varázsoljunk ebben a mai rohanó világban az emberek lelkében.

Aki már volt nálunk, az tudja, hogy a levendulásunkban járva az ember egy kicsit elvarázsolódik. Eltávolodik a gondjaitól, a mindennapi rohanástól, és önfeledten átadja magát a levendula jótékony hatásának. A levendula illata gyógyír a léleknek, öröm a szívnek, a látvány pedig levendulaszüret idején káprázatos.” 

Egynapos kirándulás keretében - ha kigyönyörködtük és feltöltöttük magunkat a levendulatenger látványával -, további látnivalók várhatnak ránk a közelben: a Teve-szikla látványos geológiai sziklaegyüttese (ahol a Magyar vándort forgatták, és ahol az egyik magyar vezér beszorult a Vereckei-szorosba), az Egri-vár filmbeli mása (ahol a halhatatlan Várkonyi az Egri csillagokat forgatta), továbbá a Kevélyek hófehér, sziklás csúcsai, benne a Mackó-barlanggal, az Ezüsthegyi kőfejtő, sőt aki buzgó és kitartó (és szereti a történelmet), a Kevélyek alatt megtalálhatja a római hadiutat, amely az Aquincumi katonai táborba és Pannonia provincia legnagyobb polgári városába vezetett.