Attila, "flagellum Dei", Isten ostora, Isten kardjának birtokosa, a Hun Birodalom legendás, rettegett királya, a Nyugat és a rómaiak félelme, a földkerekség ijedelme: a Nemzeti Múzeum kiállítása

A Magyar Nemzeti Múzeumban 2026. január 23-tól volt látogatható az Attila című kiállítás, amely az elmúlt 40 év legjelentősebb, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tárlata a témában. 13 ország 64 múzeumának 400 műtárgya idézi meg Attilát, a hunok királyát.

   A kiállítás az Attila személyét övező mítosz és a valóság kapcsolatát mutatja be a régészet, a történetírás, a művészetek, az antropológia, az archeogenetika és a kortárs reflexiók tükrében, egyúttal egyedülálló módon képez hidat a legendás hun vezér keleti és nyugati kultúrákban máig élő emlékezete között.

   A múzeum tereiben megrendezett időszaki tárlat 1600 év Attila-képét és Attila mítoszait eleveníti meg, mintegy 400 műkincs prezentálásával, a hun kortól napjainkig.

   A tárlat tematikus egységein végighaladva a látogatók megismerhetik a hun kor világát és az Attilát körülvevő elit reprezentációját, megtekinthetik az Attila emlékezetét hordozó műkincsek és elméletek gazdag együttesének recepciótörténetét.

   Rendkívüli műtárgyegyüttes kerül bemutatásra, amelyhez hasonló válogatást a hazai közönség ezideig nem láthatott. A kiállított műtárgyak 13 ország 64 jelentős múzeumából érkeznek – többek között az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból, Kazahsztánból, Üzbegisztánból, Romániából, Szlovákiából és Magyarországról. A világ legnagyobb múzeumainak legértékesebb hun kincsei lesznek láthatók a múzeum falai között, köztük a British Museum, a Louvre Abu Dhabi és a bakui Nemzeti Múzeum gyűjteményéből érkező kivételes darabok.

(A Nemzeti Múzeum írása)

A kiállítás legnagyobb, eddig nem látott, különleges műtárgya, Haan Antal Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című festménye is megérkezett.

   Az eredeti kép X. Leó pápa megrendelésére készült. Raffaello egy monumentális, mintegy 5×7,5 méteres falfreskón örökítette meg a megrendelő névpatrónusa, I. Nagy Szent Leó pápa alakját, amint Attilát visszafordulásra bírja Róma alól.

   A békéscsabai születésű Haan Antal, a Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából, 1874 és 1881 között a Magyar Nemzeti Múzeum képtára számára csaknem eredeti méretben másolta le a vatikáni stanzák három Raffaello-freskóját, köztük Attila és Nagy Szent Leó találkozásának jelenetét. Ennek kiválasztását az indokolta, hogy ebben a korszakban a magyar történetírás és a közvélekedés a hun fejedelmet a magyarok ősének, a Hun Birodalmat pedig a magyar állam előképének tekintette.

   A kép az Attila-kiállítás egyik fő attrakciója lesz: a Szépművészeti Múzeum birtokában lévő festményt több mint száz éve nem láthatta a közönség.

   Hónapokkal ezelőtt kezdődött el a mű restaurálása az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban, ahol Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke és Varga Benedek főkurátor beszélt a különleges művészeti alkotás történetéről és jelentőségéről.

   Az Attila-kiállítást alapvetően két koncepció mentén rendezi a Nemzeti Múzeum: az egyik Attila alakját és az európai hunok birodalmát mutatja be úgy, ahogy ezt ma a történelemtudomány látja; a másik pedig annak az 1600 évnek a színes, sűrűn egymásra rétegzett legendáriumát és mítoszrendszerét demonstrálja, amely Attila alakjához tapad. „Ez azért fontos, mert viszonylag keveset tudni a korszakról és Attiláról, viszont az európai kultúrának szerves része az Attilára való emlékezés” – fogalmazott Varga Benedek.

   Zsigmond Gábor hozzátette: a hamarosan megnyíló tárlat az elmúlt évtizedek legnagyobb hun tematikájú kiállítása lesz egész Európában. „Elhozzuk Keletről és Nyugatról a legértékesebb hun műkincseket, a legizgalmasabb és leglátványosabb hun régészeti leleteket, képzőművészeti alkotásokat és a hun emlékezethez kapcsolódó művészeti alkotásokat. Egy olyan kiállítást fogunk létrehozni, amely a Magyar Nemzeti Múzeumhoz méltó, és a magyar nemzet identitása szempontjából meghatározó jelentőségű.”

   Az "Attila" kiállítást és azon belül a Haan Antal "Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt" című monumentális festményét a kiállítás ideje alatt – január 23. és július 12. között – lehetett megtekinteni a Nemzeti Múzeum József nádor termeiben.

(Az MTI írása)

 

A középkori legendák szerint maga Attila mondta Szent Lupus püspöknek: „Ego sum Attila, rex Hunnorum, flagellum Dei” (Én Attila vagyok, a hunok királya, Isten ostora.