A Gugyor: egy vad szurdok, amely "a látogatókat szent borzalommal tölti el": a Gerence festői, látványos patakvölgye: a Kertes-kői-szurdok a Bakonyban, Pénzesgyőr és Bakonybél között

„GUGYOR, fn. Balatonmelléken két hegy közt levő árok vagy tekenő forma szoros völgy. Rokon kutyor, gödör szókkal.”            

                                           (A Pallas Nagylexikonából)

 

A Magas-Bakony szívében, a róla elnevezett kismedencében, vadregényes környezetben helyezkedik el Pénzesgyőr település. A „pénzes” szót a falucska az eocén sekélytengerekben élt mészvázú egysejtűek, a nummuliteszek megkövesedett „kőpénzei” („Szent László pénze”) után kapta, amelyek kőzetalkotó mennyiségben jelennek meg a térség eocén rétegsoraiban. Az egykoron üveghutájáról nevezetes Pénzesgyőr vidékén kiváló geotúrákat tehetünk a bakonyi erdők mélyén, amelyek közül az egyik leglátványosabb a Gerence által kialakított Kertes-kői-szurdok. A Gerence szakaszos bevágódásával természetes földtani geoformációk sorozatát hozta létre, amelyek segítségével a Bakony kréta időszaki képződményeibe és földtani eseményeibe nyerhetünk bepillantást.

   Pénzesgyőr és Bakonybél között, a Kertes-kői-szurdok a kréta időszaki (kb. 110–100 millió éves) Zirci Mészkő Formáció üledékes képződményeiben alakult ki. Az itt kibukkanó tengeri mészkő egy karbonátplatformon (peremes selfen) lerakódott, világosszürke színű, nagy tisztaságú, vastagpados mészkő. A szurdok rendkívül fiatal, „csupán” pár millió éves. De vajon hogy alakult ki ez a mély völgyszurdok? Az egykor még sík térszínen kanyargó Gerence-patak medre a terület folyamatos emelkedése során vágódott be a szurdokot felépítő mészkőbe a víz által szállított hordalék koptató hatásának következtében. Így alakult ki az a mintegy 300 m hosszú, 17-50 m széles patakvölgy, melyet 30-40 m magas sziklafalak határolnak. Ez a földtani, geológiai képződés, kialakulás a Bakony valamennyi szurdokára, árkára, patakvölgyére érvényes. Egy érintetlen, sűrű, szinte áthatolhatatlan vadonban járunk. A hatalmas sziklák közé csak néha hatol be a fény, kopár felszínüket ritka moha- és páfrányfajok színezik a sűrű lombokhoz hasonlóan zöldre. A patakmeder és a partfalak szikláiban a földtörténeti korok különböző periódusaiban megkövült növények és állatok több millió éves lenyomatait fedezhetjük fel (édesvízi és megalodus kagylók). Olykor nem is kell keresgélnünk, csupán elég a lábunk elé nézni, és máris elénk tárulnak az egykor itt hullámzó tenger élővilágának emlékei.

   Történelmi érdekesség, hogy Kerteskő „Kerteskuv” neve már a bakonybéli bencés monostor Szent István általi, Kr. u. 1037-re datált alapítólevelének hivatalos másolataiban is szerepel, mint az apátsági birtok egyik határköve. Az itt álló Kertes-kő, valamint az Oltár-kő sziklatömbje áldozóhelyül szolgált a kereszténység felvétele után a Bakony erdeiben rejtőzködő, ősi hithez ragaszkodó pogányoknak.       

   Rómer Flóris szerint (1860) „a látogatókat szent borzalommal tölti el” a szurdok látása. A helyi, népies elnevezéssel „gugyor” névre hallgató szurdokvölgy jelentése: „mély sziklás szoros, zuhatagos vízfolyással”. A Kertes-kői-szurdok a Bakony–Balaton Tájvédelmi Körzet és Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, ezért ne feledjük: „mindent a szemnek, semmit a geológuskalapácsnak”! (Sok más helyen, a sziklák testén feleslegesen ejtett, csúnya sebeket okozott kalapácsütések nyomait fedeztem már fel. Milyen amatőr „geológusok”, „természetbarátok” az ilyenek?..). A Bakony egy „szurdok nagyhatalom”. Micával jónéhányukat már láttuk és jó úton haladunk, hogy ezeket a csodás helyeket mind, szépen sorban bejárjuk. Érdemes mindegyiket megnézni, mert mindegyik más és más, és ahogy szokták mondani, egyik szebb, mint a másik. Jó szívvel ajánlom mindenkinek. És a geológuskalapács helyett inkább a fényképezőgépet vigyük magunkkal…