Zirci anzix I.: a Bakonyi Természettudományi Múzeum mamutjai; a Ciszterci Apátsági Bibliotéka és Műemlékkönyvtár kódexei, ősnyomtatványai és más kincsei

A 65 ezer kötetet számláló bibliotéka állományát Sziléziából hozott latin és német nyelvű könyvekkel alapozták meg. Lassan gyarapodott a gyűjtemény, de a szerzetesek felismerték, hogy a tanításhoz nagyobb és „tudományosabb” fejlesztés szükséges. Öröklés és felvásárlás útján hozzájutottak néhány tudós (pl. Hoffmann József fehérvári orvos, Fejér György történettudós, Horváth József fehérvári püspök) magánkönyvtárához, de minden egyéb lehetőséget is kihasználtak, hogy sokszínű és értékes kínálatot tudjanak biztosítani a tanulni és művelődni vágyóknak. Egyre több lett a magyar nyelvű mű, és bár a könyvek nagy része hittudományi témájú, gyűjtötték a legfontosabb természettudományi és történelmi munkákat, vásároltak szabadkőműves kiadványokat, megszerezték a korabeli francia forradalmi kiáltványt, sőt Marx A tőkéjének első kiadását is.

   A könyvtárban 70 ősnyomtatvány található, azaz 70 olyan mű, melyet a könyvnyomtatás feltalálásától (1450-es évek) 1500. december 31-ig készítettek Európában szedésnyomással, vagyis összerakható és szétszedhető betűkkel. A gyűjtemény közel 400 antikvával, 16. században nyomtatott könyvvel is büszkélkedhet. E könyv- és kultúrtörténeti ritkaságok közül több Magyarországon csak itt lelhető fel. A legrégebbit, Ambrosius De offídis című munkáját 1470 táján Ulrich Zell nyomtatta Kölnben, de megtekinthető Petrarca olasz nyelvű költeményeinek 1491-92-es kétkötetes velencei kiadása is. Szintén nagyon gazdag a könyvtár 17-18-19. századi anyaga, melyek már folyóiratokat, kisnyomtatványokat, térképeket és zenei műveket is tartalmaznak.

   A 19. század végére az állomány nagysága szükségessé tette a bibliotéka bővítését, ekkor alakították ki a Kistermet, melyben 10 ezer kötet kapott helyet. Ez messze nem olyan pompás, mint a Nagyterem, a hangulata komolyabb, bútorzata kevésbé díszes, de itt vannak kiállítva a legérdekesebb és legértékesebb könyvritkaságok, mint például a legrégebbi magyar nyelvű kiadvány 1571-ből, Werbőczy Tripartitumának (Hármaskönyvének) fordítása. Megcsodálhatjuk Euklidész Elemek c. művét (1591), egy Bessenyei-művet (1777), egy kilencnyelvű Bibliát, és még sok szépséges kincset. Itt tekinthető meg a magyar egyetemes kultúra és a magyar történetírás egyik legfontosabb és legértékesebb műve a Thuróczy-krónika, a Chronica Hungarorum, azaz A magyarok krónikája. A teremben látható egy csodálatos faberakásos asztalon fatáblás bőrkötésben az 1696-ban Párizsban megjelent Ciszterci Graduale.

   1950-ben megszűnt a ciszterci rend Magyarországon, a könyvtár állami tulajdonba került. 1953 óta az Országos Széchényi Könyvtár gondozza. 1955-ben nyitották meg az olvasók és a látogatók előtt. Nemcsak a könyvek, hanem a környezet, a berendezés is muzeális érték. A Nagyterem terveit Leopold Peíss készítette. Mértéktartó, de képzeletgazdag építészeti megoldások jellemzik, melyhez tökéletesen illeszkedik a Wilde Mihály zirci asztalosmester által alkotott faberakásos berendezés. Az intarziák főleg bakonyi fafajtákból készültek. A gyönyörűséges mennyezetet stukkókazetták díszítik, a padló önmagában is remekmű. A galériához az ún. Vöröstorony csigalépcsőin lehet felmenni, ez szintén kézzel faragott.  

   1985 őszén nagy kár érte a gyűjteményt, ugyanis betörés történt, melynek folyamán 3 értékes művet tulajdonítottak el a tolvajok: a Schedel-krónika latin nyelvű változatát, a Thuróczy-krónika augsburgi kiadását, valamint Matthias Quadus Fasciculus Geographicus-ának 1608-ban nyomtatott példányát. A betörőket elfogták ugyan, de csak két könyv került vissza – azok is sérült állapotban –, a Quadus-műnek teljes egészében nyoma veszett. Az eset hatására riasztókat és rácsokat szereltek fel az épületben.