Egy XIX. századi bohém újságíró nyaralójából zsinagóga: mára rommá vált, egykori zsidó imaház Zuglóban, a Jávorka Ádám utca 15. szám alatt

Csávolszky Lajos újságíró, országgyűlési képviselő feltehetően 1870 körül építtette nyaralóját. Csávolszky a 19. század második felének jellegzetes, bohém alakja, Jókai és Mikszáth személyes ismerőse és mindkettőjük tollára illő figura. A szegény sorból eszével kiemelkedett ambiciózus fiatalembert az 1860-as évek politikai mozgalmai vonzották az újságírói pályára. Előbb a Honba írt cikkeket, majd 1869-től az Ellenőrnek lett főmunkatársa. Az egyik cikkét sajtóper követte, amelyben több hónap fogságra ítélték, amit le is töltött. 1872-től Mezőtúr, 1887-től Poroszló, majd 1892-től Fülöpszállás országgyűlési képviselője volt. Eredetileg Tisza Kálmán híve, de 1874-ben a baloldali ellenzékhez csatlakozott. 1905-ig volt tagja a parlamentnek. 1874-ben a Baloldalt szerkesztette, 1875 után Egyetértés című lapja a függetlenségi párt egyik vezető sajtóorgánuma volt. Kossuth-kultusza és a kormányt bíráló cikkei miatt nagyon népszerű lett. Csávolszky élete során jelentős vagyont gyűjtött, amelynek nagy része fővárosi és bécsi bérházakban, valamint földekben feküdt. 1899-ben csődbe ment és az Egyetértéstől is meg kellett válnia. Csávolszky halála után, 1910 körül az izraelita hitközség vette meg a nyaralót és zsinagógává alakíttatta, amely a vallási élet fontos helyszíne lett. Valószínűleg ekkor díszítették fel a két oldalrizalit (építési síkból kiemelkedő) homlokzatát csúcsíves vakárkádokkal és sztalaktitos (függő cseppkőre emlékeztető) fejezetű oszlopokkal. Az épület a 19. század második felében jellemző oldalrizalitos nyaralók egyik jellegzetes példája volt, amelynek fennmaradt része már csak ezért is védelemre érdemes. A főváros ostromakor az épület jelentős része megsérült. A zsinagóga közössége nem tűnt el nyomtalanul a vészkorszak éveiben: a fegyverek elcsendesedése után a túlélők újra megnyitották az épület kapuit, és egészen a Rákosi-kor derekáig gyűltek ott össze.

   Az épület oldalhomlokzat mór hatást mutató csúcsíves vakárkádjai és csodás oszlopfőkkel díszített oszlopai felett egy vakolatból formázott Dávid-csillag áll. Az épület a mai Zugló egyik legrégibb házának maradványa. Az épület torzóként is az egykori zuglói zsidóságra emlékeztet. A Jávorka Ádám utcai egykori zsinagóga, később imaház maradványa a fentiek miatt több okból is feltétlenül védelmet érdemelne.