A palóc Pompeii: időutazás a miocén ősvilágba; az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület és a Miocén Park

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület világhírű őslénytani lelőhely Ipolytarnócon. Az Európa Diplomás bemutatóhely egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa során betemetett „ősvilági Pompeii”. Tudományos vizsgálatai 1836-ban kezdődtek el, 1944 óta védett. A magyar állam tulajdonában és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében levő 510 hektáros előfordulás földtani örökségét különleges interpretációban tekinthetik meg az ide látogatók, a geoturizmus kedvelt kirándulóhelye. 

   A terület legfontosabb ősmaradványai: cápafogakkal teli tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági élőlények lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok. 

   A Paratethys óceán partszegélyi övezetében, 23 millió éve halmozódott fel a homokkő. A területen felszínre bukkan a lábnyomos homokkő, mely kétezer négyzetkilométer felületen, 11 gerinces állatfaj 3 ezer lábnyomát tartalmazza. Többek között ősorrszarvú, őz, szarvasfélék, ragadozók és madarak lábnyomai, illetve egyéb nyomfosszíliák találhatók a megkövült iszapban. A világ legnagyobb ismert, kövesedett pinus-féle fáját a Borókás-patak oldalában találták meg, 8 méter kerületű és közel 100 m hosszúságú. A fatörzs megkövesedését a vulkáni rétegekből kioldódó, a fa anyagát átitató kovasav okozta. A terület tudományos vizsgálata 1836-ban kezdődött el Kubinyi Ferenc munkája révén. A lábnyomos felszínt növénymaradványok is tarkítják. Több, mint 15 ezer levéllenyomat található a területen, főképp páfrányok, pálma, babér, magnólia, platán-félék és óriási, a felhőkig érő fenyők alkották az egykori trópusi-szubtrópusi esőerdő növényzetét. 

   A kora-miocén kori vulkáni katasztrófa megőrizte a terület állat- és növényvilágát. A riolittufából kiszivárgó kovasavas oldatok átjárták az alsóbb rétegeket, kötőanyagot adva a lábnyomok homokkövének és a fatörzseknek. A vulkáni anyag kormeghatározása szerint az itt található lábnyomok 17 millió évesek. 

   1965 óta ítéli oda az Európa Diploma kitüntető címet az Európa Tanács. "Azon védett területek érdemelhetik ki, melyek kiemelkedő tudományos, természeti, kulturális vagy esztétikai értékekkel bírnak és egyben megfelelő oltalom alatt állva kezelésük példaértékű." Magyarországon a világhírű Ipolytarnóci Ősmaradványok 1995-ben nyerte el a megtisztelő címet.