A Kazinczy utcai zsinagóga szecessziós stílusban 1912–1913 között épült ortodox nagyzsinagóga, Budapest VII. kerületében, a Kazinczy utca 29–31. szám alatt. Az első világháború előtti magyar zsinagógaépítészet egyik legjellegzetesebb alkotása. A Löffler fivérek, Löffler Sándor és Löffler Béla tervei szerint épült. A Löffler fivérek épülettervei a századfordulót követő, az első világháborút megelőző nemzeti építészet, a lechneri szecesszió szellemiségében fogantak, ugyanakkor a bécsi késő szecesszió formai hatásai is érvényesülnek rajta. A homlokzatok elegáns tagolása, a takarékosan, de részletgazdagon díszített felületek méltóságot kölcsönöznek a monumentális épülettömbnek, amely ugyanakkor építészetileg a kor legmodernebb technikáját képviseli.
A Kazinczy utcai zsinagóga a pesti zsidóság ortodox ágának vallási-kulturális központja lett. 1928-tól az épületben mikve (rituális fürdő) is működött, egészen a vérzivataros 1940-es évekig. Az épülettömb 1944–1945 során a pesti gettó területén állt, s a világháborús pusztítások következtében megsérült, a berendezés egy része elpusztult. 1945 után az épületegyüttest helyreállították és a berendezést is rekonstruálták.
A kültéri emeleti részeken téglalap, illetve félköríves záródású ablakok, legfelül rózsaablak látható. A nyerstéglával burkolt homlokzat egységét helyenként színes műkő díszítés töri meg. A travertinnal (édesvízi mészkővel) burkolt földszinti rész felett, az első emeleti ablakok között helyezték el a kettős kőtáblát, a mózesi kőtáblákat. A bécsi szecesszió hatását mutatják a festett üvegablakok Dávid-csillag- és menóraábrázolásai. A magasban futó pártázat alatt kétsoros, héber nyelvű ótestamentumi idézet fut végig a homlokzaton („Milyen félelmet keltő ez a hely: nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja”, 1Móz 28,17).
A templombelső kialakítása – hatásában és részleteiben egyaránt – a Löffler fivérek és a korabeli pesti iparosműhelyek, mesteremberek ízlését dicséri. A téglalap alakú tér négy sarkán lépcsőfeljáratok futnak a kétemeletes női karzatokra. (A földszinten csak férfiak lehetnek, és csak számukra kötelező a kipa). Közepén, két műmárvány oszloptól és a rabbi, valamint az előimádkozó olvasópultjától körbevéve található a pártázatos frigyszekrény. Felette a kohaniták jelképe, az áldást osztó kéz, valamint a Dávid-csillag és a két kőtábla ábrázolása látható (Rákos Manó munkái). A terem közepén kapott helyet az öt lépcsőfokon keresztül elérhető Tóra-olvasó emelvény. A nagyzsinagóga beléptidíj (azt hiszem most 1500 Ft) ellenében látogatható. Érdemes megnézni, mert az ország egyik legszebb (szerintem a legszebb) zsinagógája.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése