Az egykori salgótarjáni bányakolónia területén, a Veremoldal keleti szélén található Európa második, hazánk első, természetes, földalatti szénbányászati múzeuma. A Bányászati kiállítóhelyet, mint a nógrádi szénmedence múltját, műszaki emlékeit, a szénbányászat 19-20. századi technológiáját gyűjtő, őrző és bemutató intézményt, a város szívében található József lejtős akna eredeti, épségben lévő vágatrendszerében alakították ki.
Nógrád-megye barnakőszénterülete legnagyobbrészt a Mátra északi és a Cserhát északkeleti részén található. A felszíni kiállító termekben a bányász ünnepi viseletek, kiegészítők mellett korabeli szerszámok, világítóeszközök, táró- és aknaképek, üzemi felvételek, térképek, statisztikák és dokumentumok teszik érthetővé a bányászat fejlődését a megyében. A föld alatti bányamúzeumban a bányajárás élményeiben részesülhetünk. Az alacsony tárnák miatt a védősisak viselete kötelező. Egy pulóver viselete sem árt, mert a tárnákban állandó 13 fokos hideg van.
A múzeum lejáratánál található id. Szabó István „Vájárt” ábrázoló alkotása. A lejtősakna jobb oldalán a székvölgyi bányatelep haranglábját, valamint a műszakváltás jelzésére szolgáló klopacskát (lármafát) láthatjuk. A közel 280 méter hosszú vágatokban teljes áttekintést nyerhetünk egy bányáról és annak berendezéséről. A szénkaparó bányagépet a kedvünkért még be is indítják, hogy működés közben - az egykori gépi frontfejtést bemutatva - láthassuk. A föld alatti bányarendszerben ma muzeális gépek, a vágathálózat, a portálé, a bemeneti tárórész, a lejtős szállítóvágat, a légvágat zömében az eredeti állapotokat megőrizve látható.
A lejtős akna a hajdani József akna (1879-1905) és Károly akna (1889-1914) visszahagyott kis pillérrészek, vetőközök alsó padját művelte 1937-1951 között. Költséges meddővágatokat hajtott, régi fejtési területeket harántolt, sok vizet emelt. Egyike volt a legdrágább, vízveszélyes üzemeknek, ám szenének jó minősége indokolta üzemben tartását. Végtelenkötelű szállítás húzta ki a szénnel rakott csilléket a salgótarján-zagyvapálfalvai keskenynyomtávú iparvasút szintjére, s innen villamos mozdonyok vitték a baglyasaljai rakodóra. Napi termelése 20 vagon „karós szén" (az alsópadi félterméket a bányászok karóval jelölték meg) volt, s a Salgótarjáni Üveggyár generátorában használták fel. A József lejtős akna fennállásának 14 éve alatt, 776 000 tonna szenet termelt.
Az 1951-es felhagyás után a még épségben megmaradt felsőbb szinti vágatok a központi bányamentő állomás gyakorló tárnájaként működött, fenntartott és szellőztetett bányatérségként. Az 1962-től meginduló munkálatok során, a vágatok egy részét múzeumi bemutatás céljára alakították át oly módon, hogy megőrizzék annak bánya jellegét. 1965. április 30-án nyitották meg hazánk első, földalatti bányászati múzeumát, melyet 1980-ban ipari műemlékké nyilvánítottak.
A bányát bejárva láthatjuk a vágathajtást, nyomon követhetjük a fejtési-jövesztési munkát, a csákánnyal való jövesztést, a fúró-robbantó, majd a fejtőkalapácsos munkán keresztül a maróhengeres frontfejtést. Ugyancsak láthatjuk a rakodó és szállító munka egykor nehéz, komoly fizikai munkát igénylő menetét. És akkor még nem szóltam arról, hogy - bár a bányában bányarémekkel nem találkoztunk, de bányalovakkal igen… De számomra a legmegdöbbentő, legmegrázóbb az a néhány korabeli fekete-fehér fénykép volt, amelyen a bányászokról készült csoportokban egy sereg 8-14 közötti kisfiú, gyerek volt, akik - és ez a borzasztó - szintén bányászok voltak. A szegénység arra kényszerítette rá őket, hogy ne az iskolapadot koptassák, hanem napi 8 órában dolgozzanak a mélyben, a sötét bányában. Persze, szerencsére nem szenet fejtettek, vagy a csillét tolták, hanem például a bányalovakat vezették, vagy látták el, és a bányászoknak vizet, élelmet hordtak, karbidlámpáikkal világítottak… S mindezt pár fillérért… Aztán felnőve, iskola nélkül, ők is bányászok lettek…
A Nógrádi Szénbányák 1992-ben felszámolás alá került. 1995-ben megújult a külszíni géppark, és átadásra került a felszíni új történeti kiállítás Nógrád megye szénbányászatának történetéről. 2001-ben egy méretarányos aknatorony felállításával bővült a géppark.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése