„Én csak kis
fatornyú templom vagyok,
Nem csúcsíves dóm, égbeszökkenő.
A szellemóriások fénye rámragyog,
De szikra szunnyad bennem is: Erő.
S bár
irígykedve holtig bámulom
A dómok súlyos, drága titkait,
Az én szívem is álmok temploma
És Isten minden templomban lakik.”
(Reményik Sándor: Templomok)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése