Őskori állatok és Diana, a vadászat istennőjének barlangja: a Csákvári-barlang. A Vértesalja dolomitos sziklahasadékában, Csákvár felett.

„A természet megfigyeléséhez alapvetően csendre van szükség. Halkítsuk le hangunkat és lépteinket, ugyanakkor nyissuk nagyra szemünket, fülünket és nem utolsó sorban szívünket, hogy képesek legyünk a bennünket érő élményeket befogadni és emlékeink között elraktározni.” 

Kis hazánkban, a Vértesben, annak is a déli oldalán, Csákvár mellett van egy figyelemre méltó, rendkívül látványos tanösvény, egy páratlan szubmediterrán területet, egy kopár dolomitsziklás hely, a Haraszt-hegy és környéke. Ez egy meredek sziklaletörésekkel, mély hasadékvölgyekkel és kopár vagy sziklagyepes dolomitlejtőkkel tagolt látványos domborzati táj. Egy tanösvény (a Haraszt-hegyi tanösvény) útvonalán végigmenve csodálhatjuk meg ezt a gyönyörű vidéket és élővilágát.

   Magyarország jellegzetes kőzeteiről, ásványairól már többször írtam és be is mutattam. Eredetük szerint magmás, üledékes és átalakult (metamorf) kőzetekről beszélünk. (A metamorf kifejezés a metamorfózis szóból eredeztethető, ami részbeni vagy teljes átalakulást, átváltozást jelent). Kedvenceim a vulkáni tevékenységekhez kapcsolódó magmás kőzetek, vagyis a kiömlési lávakőzetek, mint például a Balaton-felvidéki és a nógrádi bazaltok vagy a mátrai andezit, de ilyen a szóródásos riolit is (a Kazári riolittufa-mezőt is már bemutattam). Ilyen kedvenc még a márvány (a mi "tardosi" vagy "piszkei" vörös márványunk valójában csak enyhén átkristályosodott mészkő), amely emiatt egy átalakult (metamorf) kőzet. De írtam róluk és bemutattam már a fosszilis kőzetek két szép példáját, a kőszenet és a lignitet is. És akkor itt vannak a tengeri üledékes kőzetek, mint például a felszíni kőzetek lepusztulásával keletkezett homok, homokkő és bauxit, valamint a mélyebben keletkezett tengeri üledékes kőzet, a mészkő, amely szén, szénhidrogének, mészvázas (szerves) élőlények milliárdjaiból összepréselődött kőzet. De van egy másik, szintén üledékes kőzet, amit eddig „elhanyagoltam”, pedig az ország hegységeiben jelentős mennyiségben előfordul: a dolomit.

   A dolomit egy karbonátásvány, a kalcium-magnézium-karbonát ásványa. Ezt a kőzettípust, a mészkővel együttesen karbonátos kőzeteknek is hívjuk. Ha a kőzetben kalcit a több, mészkőről beszélünk, ha a dolomit, meszes dolomitról. Kémiai nevük is jól mutatja a különbözőségüket: mészkő – kalcium-karbonát (CaCO₃), dolomit - kalcium-magnézium-karbonát (CaMg(CO₃). Magyarországon előfordul többek között a Budai-hegységben, a Vértesben, Bakonyban és a Bükkben. Kiváló építőanyag, felhasználása sokrétű (akárcsak a mészkőé). Gyakorlati hasznosítása: építőkő, zúzott kő (útépítés), porát súrolásra (a múlt században, a háziasszonyok kedvelt súrolópora, a VIM is ebből készült), cementgyártáshoz. S bár mindkét kőzet rendkívül kemény, kopásálló és vízálló, semmi sem tart örökké. Az idő vasfoga és az erózió mindkét kőzetet fogja: de míg a mészkő porlik és mállik, addig a dolomit darabolódik, felaprózódik. Az egyiptomi Gízai piramisok és a Szfinx ugyan mészkőből épült illetve faragták ki, de néhány ezer emberöltő idő múltával mindkettőből csak egy rakás homokkupac marad… És tízezer év a geológiai idő folyamában csak a szempillantás tízmilliomod része… Az emberi lények pedig még egy apró pislogást sem jelentenek a Föld geológiai történetében…