A Magyar Országos Levéltár történetét
egészen a középkorig vezethetjük vissza. A királyi archívum már az Árpád-házi
királyok idejében, a 12. század végétől folyamatosan kialakulóban volt. Ám
ennek iratanyaga a 16. századi török megszállás idején megsemmisült. (Rettenetesen nagy veszteség nemzetünknek...).A magyar
rendi országgyűlés az 1723. évi 45. törvényczikkben elrendelte az ország
köziratainak (publica regni acta) összegyűjtését és az ország levéltárában
(archivum regni) kötelezően történő elhelyezését. Az új országos levéltár
székhelye az akkori magyar főváros Pozsony lett, majd 1785-ben Budára
költözött. Az intézmény mára összesen 73 kilométernyi iratanyagot, több mint
63,5 millió mikrofilmfelvételt és számtalan pecsétet, térképet,
fotót, tervet, muzeális dokumentumot, oklevelet, könyvet őriz.
Az új építendő levéltár terveinek elkészítésére Pecz
Samu műegyetemi tanár
kapott megbízást 1912-ben. Pecz romantikus, historizáló, neoromán
stílusú épületet
tervezett. 1913 őszén indult meg az építkezés, azonban az első világháború (1914–1918) és az azt követő pénzügyi
nehézségek megnehezítették a befejezését és a beköltözést.
Klebelsberg
Kunó
kultuszminisztersége idején következett a fordulat. Bethlen István művelődéspolitikus is minden
befolyását latba vetette az építkezés befejezésének előmozdítására érdekében.
Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki a gazdag belső
díszítést. Művészi freskókkal és ólomüvegablakokkal díszítették az épület
csarnokait, a tanács- és a kutatótermet és a lépcsőházat. Ezeken történelmi
jeleneteket és címerképeket ábrázoltak, melyek megelevenítették Magyarország
múltjának kiemelkedő eseményeit. Ezek az épület belső terét beborító
falfestmények és a historizmus levegőjét árasztó oszlopfők, kődíszítmények, a
történelmi Magyarország városainak címereit ábrázoló üvegablakok határozzák meg
a palota hangulatát. A miniszter személyesen egyeztetett Dudits Andor
(1866–1944) festőművésszel a falképek témáiról. Duditsot állami nagy
aranyéremmel jutalmazták az 1925–1929 között elvégzett munkájáért. A gyönyörű,
színes, festett üvegablakok Róth Miksa császári és királyi udvari üvegfestő és mozaik-készítő
mester munkái. A díszes, pirogránit tetőcserepek a pécsi Zsolnay
gyárban készültek. Végül
1923-ban költözhetett be palotájába a levéltár. Az épületben helyezték el az
1918-ban szervezett hadilevéltárat, amely 1945-ig működött itt.
A második világháború alatt, 1945 január-februárjában
az épület számos találatot kapott, tüzek keletkeztek, valamint tetőfödémek
szakadtak le. Ezek, valamint az ide telepített német katonai kórház elképesztő
pusztítást eredményezett mind az épületben, mind az iratanyagban. A teljes
állomány 16%-a semmisült meg.
Az 1956. november 6-án délután kezdődött tűzvész következtében a
Magyar Országos Levéltár iratállományának jelentős része megsemmisült. A
levéltár környékén ekkor már heves harcok dúltak. Állítások szerint a szovjet
csapatokra a levéltárból is tüzeltek, ezért a Margitszigeten álló orosz üteg célzottan lőtte az épületet. Egy becsapódó gyújtógránát okozott tüzet, mely
hamar továbbterjedt, és napokon keresztül tombolt, hatalmas pusztítást okozva a
berendezésben és az iratanyagban egyaránt. Ekkor irdatlan mennyiségű, több tízezer
pótolhatatlan okirat és dokumentum vált a lángok martalékává. (Még belegondolni
is szörnyű, hogy mennyi érték, pénzben nem is kifejezhető szellemi kincs
semmisült meg…)
1961-re fejeződött be a teljes helyreállítás. Az 1980-as években a tető az eredetihez hasonló cserépborítást kapott, amely szintén a pécsi Zsolnay gyárban készült. Az 1970-es évek második felében restaurálták a szekkókat.
A Levéltár fontos feladata a sok százezernyi
mikrofilm, könyvtári kötet, korabeli okiratok, dokumentumok őrzése, az állomány
védelme, restaurálása, az ország ezerévnyi írásos, írott emlékeinek megóvása és
átadása az utókornak, gyermekeinknek, a jövő nemzedékeinek. A legrégebbi
eredeti oklevél, amit az intézményben őriznek, Kr. u. 1109-ből való…
A Levéltárban bárki kutathat, csak tagságot
kell szereznie. Viszont az ott dolgozókon és a könyvtári tagokon, levéltári
kutatókon kívül más idegennek a belépés tilos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése