Sétarepülés a halálba: az eltusolt repülőgépszerencsétlenség: a Budapest, Zugló felett lezuhant MALÉV repülőgép története

1961. augusztus 6-án a HA-TSA lajstromjelű, Douglas C-47 típusú (tehát amerikai gyártású)  MALÉV utasszállító repülőgép Budapesten, Zuglóban szörnyű balesetet szenvedett, amikor a Lumumba (ma Róna) utca 224-es számú lakóházára zuhant. A baleset senki nem élte túl…

   Mielőtt azt hinnénk a gépről, hogy azt az amerikaiak ajándékozták volna a magyar államnak, nos nem, nem így került a „tulajdonunkba”. Magyarországra egy kisebb konfliktus következtében került. (Ekkor már dúlt a hidegháborús paranoia, a vasfüggönyt a felek már felvonták). 1951. november 19-én a repülőnek négy amerikai katonát kellett volna a németországi Erdingből Belgrádba vinnie. Az akkor még ellenségesnek számító Magyarországot megpróbálták elkerülni. Aznap erős délnyugati szél fújt, ami a magyar határ felé terelte a gépet, a pilóták pedig már későn vették észre, hogy a jugoszláv főváros helyett a Mecsekhez érkeztek. A gép ezután visszafordult Jugoszlávia felé, de ott (mint amerikai határsértő repülőre) azonnal tüzet nyitottak. Innen Romániába menekült, de ott is ágyúkkal várták, ezért visszatért a magyar területre. Ekkor már a Szovjetunió is tudomást szerzett az ügyről, ezért két MiG-15-ös vadászrepülőgép leszállíttatta a katonai gépet Pápán. A repülőt azonnal kikiáltották kémgépnek. A gép utasait kiutasították az ország területéről, a repülőt mint „hadizsákmányt” viszont elkobozták, és mivel pont ugyanolyan volt, mint a MALÉV-nél szolgáló Liszunov Li-2-esek (amiket a szovjetek a DC–3 licence alapján gyártottak) rögtön be is sorozták a flottába és forgalomba állították, mint 21 személyes utasszállító repülőgépet. A gép elkobzása ellen Amerika természetesen tiltakozott, és az eltévedésre való hivatkozással követelte vissza a gépet. Hiába.

   A MALÉV szolgáltatásai közül akkoriban igen népszerűnek számított a főváros feletti sétarepülés. 1961. augusztus 6-án a repülőgép Hoffmann Róbert kapitány irányítása alatt sétarepüléseket végzett Budapest felett. A balesettel végződő út ezzel a géppel már az ötödik repülés volt aznap. Az utasok száma (23) meghaladta a rendelkezésre álló ülőhelyekét (21). fedélzetén 17 felnőttel és hat gyerekkel. A gyerekek számára nagy élménynek ígérkezett a város feletti repülés… A gép 15 óra 44 perckor hagyta el Ferihegyet, majd Zugló fölé repült. Az út 12 percig tartott volna. A repülő szabálytalan manővereket (úgy is mondhatnánk durva szabálytalanságokat), vélhetően az utasok szórakoztatására hullámvonalas repülést és szárnybillegetést végzett. Ekkor a gép váratlanul erős sebességvesztéssel a hátára fordult. A repülőgép személyzete és az utasok a háthelyzetben kiestek az üléseikből, mert a rendszeresített hevedereket nem kapcsolták be, így a gép további útját egészen a becsapódásig gyakorlatilag emberi közbeavatkozás nélkül folytatta, mivel a gép irányítása, a pilótafülkében és az utastérben hánykolódó utasok miatt lehetetlenné vált. Zuhanóspirál mozgást követve dugóhúzóba került, és orral előre, függőlegesen a Lumumba utca 224. számú házára zuhant. A gép orra átszakította a tetőt és a második emeletet, majd az első emeleti födém állította meg. A gép fennakadt az épület sarkán, de az iszonyú becsapódást követően a roncs kettétört, az első része a tetőn maradt, a hátsó pedig a földre esett. Amikor a gép kettétört, a letört farokrész az udvarra zuhant, halálra zúzva három odalent tartózkodó és éppen a biciklijüket javító fiatalt. Három fiú volt, Ifj. Heé Gábor 13 éves, Bencze Ernő 17 éves és ifj. Vida Ferenc 20 éves… Otthoniasan, gatyában, atlétát viselve szerelték bringáikat, mert azon a napon kánikulai meleg volt… A gép négyfőnyi személyzete, valamint a 17 felnőtt és 6 gyermek utas (a legfiatalabb mindössze ötéves volt), életét veszítette. A tragikus balesetben, összesen 30-an haltak meg.

   A vizsgálatok megállapították, hogy a gép műszakilag rendben volt, nagy valószínűséggel a személyzet a repülés szabályait megszegve, az utasokat beengedte a pilótafülkébe (a két „többlet” embert), és mint őket szórakoztatva végeztek hullámrepülést, szűk fordulókat kis magasságon. Mint kiderült, a "légi bemutató" ellenére egyik utasnak sem volt bekapcsolva a biztonsági öve. A zuglói baleset után betiltották a sétarepüléseket Budapest felett. A katasztrófáról a Kádári politika és a fősodrú média nem igazán számolt be, az MSZMP központi napilapja, a Népszabadság 1961. augusztus 8-i számában a 11. oldalon(!) rövid, néhány soros hírben tudósított a balesetről. Az elvtársak igyekeztek inkább eltusolni az esetet: a nagy szocialista építésben az ilyen „kellemetlen malőrök” csak rontanák a renomét.

   A ház ma felújítva, jó állapotban található, az egykori balesetre csak a házra zuhant gép alatti, a ház udvari homlokzatán, a fal sarkán a falon elhelyezett emléktábla emlékeztet, amely a három ott lakott fiú emlékét őrzi. A három fiú szülei készíttették…