Az amerikai nevadai kanyonokat idéző kelet-nógrádi homokkő-hasadék, a Morgó-gödör kanyonja hazánk egyik legérdekesebb földtani látványossága. (Országos viszonylatban alig ismert, az emberek legtöbbje nem is tudja, hogy létezik). A fejünk felett szinte összeérő sárga homokkő falak között kígyózó szűk, íves, természetes sikátorhoz hasonló képződmény nincs több Magyarországon. (Illetve van! Hozzá fogható még itt, szintén Nógrádban, a Morgó-gödörtől nem is messze található Palóc Grand Canyon, vagyis a Páris-patak szurdokvölgye Nógrádszakál mellett, az Ipoly folyó mentén. Ezt is mindenkinek látnia kellene, akárcsak Nemti „Grand Kanyonját”. És még Amerikába sem kell menni…). A Morgó-gödör, ez az igen látványos, 20-23 millió éves (miocén korú) hasadék a tengerben lerakódott puha, könnyen málló homokkő és a magasabb mésztartalmú rétegek váltakozásából áll. A szél és a víz formálta különleges szurdok 15-20 méter magas sziklafalai között néhol csak alig fél méter széles szűkületeken tudunk átkelni. A hasadék mindössze kb. 300 méter hosszan húzódik, de így is lenyűgöző látványt nyújt. Hogyan keletkezett ez a geocsoda? A Morgó-gödör a Kőbánya-hegy déli oldaláról indul, völgyfője kisebb, enyhe lejtésű deráziós (lassú talajcsuszamlásos, lejtőmarta) páholyból ered. Ebbe mélyül bele hirtelen, függőleges falakkal, már a völgyfő kezdeténél az eróziós (víz koptatta) mély árok. A vízfolyás energiája itt a mélyítésre fordítódott, a szélesítésre már nem maradt ereje. Így alakult ki az ország egyik legszebb felszínalaktani képződménye, az egyébként természetvédelmi oltalomra is méltó Morgó-gödör homokkő szurdoka. A védelem azonban sajnos várat magára, akárcsak Nemti másik csodálatos geológiai formációja, a Sárkányszikla esetében is. És akkor még nem beszéltünk Nemti harmadik geocsodájáról, a Kőleányról, amely úgy keletkezett, hogy egy hazugságon kapott falubeli leány változott kővé. Legalábbis a legenda szerint.
A Morgó-gödör legendája
Egyes feltételezések szerint a járatokba befújó szél hallat morgó hangokat, azonban egy másik érdekes történet, legenda is fűződik a hasadék kialakulásához. A mese címe: A favágó és a róka.
Réges-régen élt a Mátra északi lábánál egy favágó és annak felesége. Szerényen, szeretetben teltek napjaik, de gyermekkel nem áldotta meg őket a jó Isten. Egyszer a favágó gondolkodva ült egy rönkön, míg nem odalépett mellé egy róka, majd megkérdezte tőle: “Mi a bajod, jó ember?” A favágó ijedtében majd felesett ültében. Mikor feleszmélt, válaszolt: “Van nekem egy asszonyom, talán a földkerekség legjobbja. De ahogy éri az idő, annál többet morog velem.” “Jajj te favágó, holnapra meghozom neked az orvosságot a bajodra.” Így is lett. Másnap a róka már várta a favágó érkezését. “Hoztam neked valamit, egy zsákot. Vidd ezt haza. Ha házsártos az asszony, óvatosan nyisd ki és engedd bele a morgását. De nagyon fontos! Másnap ereszd is ki belőle, mert ha nem teszed, szét fog szakadni”. Ezután a favágó mindig így tett. Megéltek még együtt jó ötven nyarat és telet, és bár az asszony tényleg jóféle fehérnép volt, de akkora gödröt ásott a morgása a falu szélén, hogy annak mélysége mára tíz emberhosszat is kitesz. A falu népe azóta hívja Morgó-gödörnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése