"A bolondok rendszerint a mezei virágokért rajongnak. A mezei virágok a föld vad gondolatai, nyílnak magoktól szeszélyesen összevissza." (Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma)

2025. január 6., hétfő

Évmilliókkal ezelőtti gejzírek, hévizes termálforrások mai helyszínén: a Mátyás-hegyi kőfejtő és a Pál-völgyi barlangrendszer, a Budai-hegységben

A Mátyás-hegy alsó kőfejtője a Szépvölgyi út mentén, Budapest II. és III. kerületének határán helyezkedik el, triász korú mészkő és dolomitot, eocén korú mészkövet és márgát tár fel, melyeket több helyen kovás és karbonátos telérek szelnek át. A kőfejtőből több barlangbejárat nyílik (többségük lefalazva, a főbejáratot vasajtó zárja. A Mátyás-hegyi barlang 5 km hosszú, 100 méteres szintkülönbséggel feltárt járatait jelenleg csak vezetett túrán lehet megtekinteni évente pár alkalommal. A mészkő és márga repedéseiben, üregeiben kalcit, vas- és mangánoxidok (elsősorban pirit utáni képződmények), barit, gipsz és kvarc (tűzkő) jelennek meg, de a lelőhely védettsége miatt legfeljebb az erősen erodált lejtőtörmelékből gyűjthetők, egyszerűbb csak lefotózni. A kőfejtő teljes területe védett. A kőzet felületén apró ősmaradványok vonalait, pöttyeit láthatjuk. Néhol egész fésűskagyló is felismerhető, de a kőzetben milliószám találjuk eme kagylók összetöredezett darabjait, sűrű, kőzetalkotó mennyiségben. 
   A Föld mélyéről feltörő hévizek jelentős mennyiségű oldott ásványi anyaga hatékonyan képes üreget képezni a mészkőben, különösen, ha az alulról érkező víz a felülről, a felszín felől lecsurgó vízzel is találkozik. Így történt ez a csodálatos cseppkőalakzatokat rejtő fenti barlangok esetében is, amelyek aztán később a tektonikai mozgások miatt kiemelkedtek és „szárazra” kerültek.
  Az így keletkezett Mátyás-hegyi-barlang a Pál-völgyi-barlangrendszer része, amely rendszer Magyarország leghosszabb barlangja. (A másik leghosszabb barlang az Ariadne-barlangrendszer, a Pilisben). Több mint 30 kilométer hosszúságban ismert labirintus. Befoglaló kőzete javarészt eocén kori, azaz kb. 65 millió évvel ezelőtt leülepedett mészkő. Ennek a kőzetnek a repedésrendszerében talált utat magának később a forró termálvíz, amelynek oldó hatása alakította ki a barlang járatait. Mint a melegvizes barlangok általában, itt is a járatok több szinten, labirintusszerűen helyezkednek el. Jellemzőek a nagy termek és folyosók, az ezeket összekötő szűk átjárók, kuszodák, hasadékok, valamint a függőleges aknák és kürtők. A barlang egész évben látogatható, de csak előzetes bejelentkezés alapján. A kúszós-mászos barlangtúrák előre egyeztetett időpontban indulnak, amelyet képzett, tapasztalt barlangászok vezetnek, s amelyhez overallt, fejlámpás sisakot biztosítanak az egyszerű, mezei, alkalmi „barlangászoknak”, vagyis nekünk…
  A geológiai hely, a föld alatt és a föld felett, a két kőbányával, a két barlangrendszerrel, mindenestől, fokozottan védett.
 
















 
 
 



















 
 


































































 

































































 


 
































 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése