Luther Márton: a búcsúcéduláktól a sola gratiáig; a Deák téri Evangélikus templom és az Evangélikus Országos Múzeum

Az 1530-as években, a katolikus egyházban a rebellió a protestantizmussal, a két rebellis felforgató, hitújító, Kálvin János és Luther Márton lázadásával kezdődött (rebellió: 'lázadás, zendülés' – rebellis: 'lázadó, pártütő'. A latin re- ('újra') és bellum ('háború') szavak összetételéből): Kálvin a református egyházat, Luther az evangélikus egyházat alapította meg, a pápa, a Vatikán és a római katolikus egyházzal és tanaival (katolicizmus) szembeszegülve. Luther sutba dobta a bűnbocsánatot garantáló búcsúcédulákat és a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezte 95 tételből álló tézisét. (A protestantizmus a latin ’protestál, protestáció’ – ’tiltakozik, tiltakozás’ szóból ered. Régies kifejezés, régi, historikus magyar filmekben lehet látni olyan jeleneteket, amikor országgyűlési vagy vármegyegyűlési képviselő kiabálja, hogy „protestálok!”, vagyis „tiltakozok!”). A két „rebellis” célja a "pápista" katolikus egyház megreformálása, megújítása volt, ez azonban mégis az egyház megosztottságához, szétszakadásához vezetett. Ez az esemény életre keltette az inkvizíció szörnyét is (emberek kegyetlen kínzása, elevenen való égetése, lásd eretnekek, "boszorkányok"), és vallásháborúkat szított egész Európában, különösen Angliában, ahol történelmük során katolikusok gyilkoltak protestánsokat és protestánsok gyilkoltak katolikusokat. De a franciáknak sem kellett a szomszédba menni egy kis vérengzést tanulni: ott a katolikusok a vallási ellenfeleiket, a hugenottákat mészárolták le, irtották ki egyetlen éjszaka alatt. Az utcákon patakokban folyt a vér. Ez volt a hírhedt Szent Bertalan éjszakája. A két vallási irányzat között még hosszú évszázadokon át fennmaradt a „haragszomrád” rossz viszony, lassú, de fokozatos enyhüléssel a végén: vallási türelem, vallásszabadság és tolerancia. (Az Egyesült Királyságban, Észak-Írországban nem, mert ott még nincs megbékélés, még ma is provokálja egymást a két felekezet…) 

   Ami a három vallásban közös, hogy mindhárom vallás keresztény vallás, jelképük a kereszt, Isten, Jézus és a Szentlélek személye megfellebbezhetetlen. Az általános egyházi teológia tanainak többi részében már nincs közös nevező, nincs egyetértés, nincs pardon. A protestánsoknál például: szentképek, templomi pompa elvetése, Úrvacsora elvetése, szentek elutasítása, stb., stb... (Még annyit érdemes tudni, hogy Kálvin János, magyaros neve ellenére francia születésű, Jean Calvin az „eredeti”, becsületes neve. Csakhogy mi magyarok mindent és mindenkit szeretünk magyarosítani (ami persze nem okvetlenül baj). Lásd, így lett a kedvelt francia regényíró, Jules Vern „magyarrá”, Verne Gyula néven, Adam Clark skót mérnök - a Lánchíd építője - Clark Ádám vagy a szintén kedvelt német író Karl May, May Károllyá, avagy Martin Luther - Luther Mártonná… Ha már a neveknél tartunk, a "Lánchíd" csak a köznyelvben Lánchíd, a "rendes" becsületes neve Széchenyi Lánchíd...). 

   Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága. A Luther Márton által indított reformáció során jött létre Németországban a 16. században. Követői az evangélikusok vagy lutheránusok. 

   Római katolikus templomokat, Árpád korabeli freskós templomokat, kazettás mennyezetű református templomokat már „százával, ezerével” mutattam meg. (Nemsokára megmutatom a Szent István bazilikát, az Esztergomi bazilikát, az Egri bazilikát, a budavári Mátyás templomot, valamint az egyik legszebb budapesti templomot, a Bakáts-térit, a Belvárosi Ferences templomot a Ferenciek terén,  és a gyönyörű erdélyi, felvidéki középkori freskós templomokat is). De evangélikus templomot még egyet sem mutattam be. Most itt az alkalom, hogy megmutassam Budapest és az ország legnagyobb evangélikus templomát. A Deák téri evangélikus templom Budapest legrégebbi és legismertebb evangélikus temploma, torony nélküli klasszicista stílusú teremtemplom a Deák Ferenc téren (az V. kerületben). A legnagyobb budapesti protestáns templom. A csatlakozó épületekkel együtt alkotott tömbben sok más evangélikus intézmény is működik (evangélikus gimnázium, lelkészi hivatal, lelkészlakások, könyvesbolt, múzeum, óvoda) ezért a területet gyakran Insula Lutherana-nak („evangélikus sziget”-nek) nevezik. A templom homlokzatát négy dór falpillér díszíti, amit a tetején főpárkány zár, timpanonnal. A templombelső egyterű, téglalap alaprajzú csarnok, kettős karzattal. Az oltárképet Lochbichler Ferenc festette, művészi átköltése Raffaello Transzfigurációjának (Krisztus Tábor hegyi színeváltozása). A templom Pollack Mihály tervei alapján épült 1799-1808-ban. A főhomlokzatát Hild József építette. 

  Az 1838. márcziusi pesti nagy árvíz alkalmával sokaknak szolgált menedékül, mert a templomhajó alapzata jó egy méterrel – mint egy sziget – kiemelkedett környezetéből. Míg az árvízi menekültek biztonságban voltak a templomban, addig a templom környékét mintegy nyolcvan centiméter magas víz borította. (A belvárosban, sok helyen másfél, 2 méter magasan is állt a víz!). A homlokzaton levő márványtábla hirdeti, hogy Kossuth Lajos itt kereszteltette meg fiait, Ferencet és Lajos Tivadart, valamint Thököly Imre erdélyi fejedelmet, a „Kuruc királyt” itt ravatalozták fel temetése előtt. Innen szállították a felvidéki Késmárkra, végső nyughelyére. Az udvar felőli falon két bronz dombormű Luther Márton 500. és Johann Sebastian Bach 300. születési évfordulójára emlékeztet.