Napfogyatkozás Európa felett. Világszenzáció: gigantikus méretű napfoltot fényképeztem a Napkorong felszínén, a napfogyatkozás megfigyelése közben!

2026. augusztus 12-én, napnyugta előtt, teljes napfogyatkozás volt megfigyelhető több Európai országból, Grönlandról, Izlandról és Spanyolországból. Ilyet akkor láthatunk, amikor bolygónk bizonyos területeiről nézve a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, teljesen (100 %) eltakarja a Napot és erre az időre elsötétíti az eget.

   Magyarországon mintegy max. 60 %-os napfogyatkozás volt látható. Az adott napon a Hold kb. este fél nyolckor érte el a Nap szélét, háromnegyed nyolckor történt a maximális fedettség és a Holdunk kb. nyolc órakor hagyta el a Napot. Én Kispestről, a tízemeletes panelházunk tetejéről követtem az eseményeket. Amellett, hogy fényképezőgépemmel sikerült lefotóznom az égi tüneményt, az igen ritka égi együttállást, egy világra szóló, szenzációs képet is készítettem a Napról! Ugyanis, innen a Földről, miközben a Napfogyatkozás volt a fókusz, egyszerű masinámmal lefotóztam egy, a Nap felszínén látható hatalmas napfoltot! Úgy örültem neki, mint macska a farkának.

   Örömöm legalább olyan nagy volt, mint annak a magyar fiatalokból álló társaságnak, akik Spanyolországból élőben követték figyelemmel a napfogyatkozást (a mázlisták teljes napfogyatkozásban gyönyörködhettek) és ezt a videót élőben meg is osztották az Interneten, ahol most is megnézhető „Teljes napfogyatkozás élő közvetítés Spanyolországból” címmel. A fiatalok nemcsak az égi tünemény kiteljesedésének látványától őrjöngtek örömükben, hanem szinte hisztériás ovációba kezdtek, amikor felfedezték, hogy a teljes fedés pillanatában a Napkorong peremén előtűnt egy gigantikus méretű protuberanca, azaz egy napkitörés. Valóban - helyt adok - fantasztikus és ritka pillanat volt, hogy ezt a gyönyörű eseményt pont akkor látni lehetett. Pont olyan nagyszerű élmény lehetett, mint az én napfoltom fényképezése a Nap felszínén.

Most lássuk hogy milyen események, naptevékenységek fordulhatnak elő Napunk felszínén. Négy nagy körbe csoportosíthatók. Kettőről már volt szó az imént:

1.    Napfolt: a napfolt környezeténél sötétebb terület a Nap fotoszférájában. A napfoltban a hőmérséklet közel 2000 °C-kal alacsonyabb a napfolton kívüli, nyugodt napfelszín 6000 C fokos  hőmérsékleténél.  A foltot ezért látjuk sötétnek, sötétebbnek a környezetéhez viszonyítva. (A Nap belsejében, a belső magban ez a hőérték a 15 millió fokot is eléri!)

2.    Protuberancia (eruptív) azaz napkitörés: a napkitörés a naptevékenység leglátványosabb megnyilvánulása. vagyis egy, a napkoronában hosszú ideje egy helyben lebegő, a környező gáznál sűrűbb és hidegebb felhő hirtelen, gyorsuló felemelkedése, elszállása, majd hurokszerű visszatérése a Nap felszínére, iszonyú sebességgel.

3.    Fler: a fler tulajdonképpen a protuberancia előzménye, a naplégkör egy korlátozott részének hirtelen (percek alatti) erős kifényesedése.

4.    Koronakidobódás (napvihar): a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe. Egyes koronakidobódások sebessége akár a 2–3000 km/s-ot is elérheti. A naptevékenységi jelenségek közül a koronakidobódásoknak van a legerősebb földi hatása. Ha a Föld a kidobott anyag útjába esik, a földi magnetoszférának ütközve (geo)mágneses vihart okozhat. A vihar megzavarhatja a navigációt, megbolondítva az iránytűket. Megzavarhatják a rádiós kommunikációt, a radarok működését, és az elektromos energiahálózatot (áramkimaradás). (Lásd az 1998-as napvihar és a Föld szinte drámai találkozása). A Napból a bolygóközi térbe állandóan kiáramló plazmaanyag, a koronakitörések plazmafelhője eléri bolygónkat, és ekkor kölcsönhatásba lép a geomágneses térrel.       Napunknak többnyire jótékony hatása van a Földre (fény, meleg). Azonban a Napnak van, vagy lehet egy drámai, sötét oldala is. Amikor véglegesen elpusztíthatja a Földet… Ez pedig a Nap hirtelen, intenzív gigantikus mennyiségű plazma- vagy koronakidobódása, kilöködése. Ez a Föld számára – ha a Föld kerül az útjába – egy gigantikus méretű, mindent elsöprő, pusztító tűzvihar lehet. Egy űrbéli Apokalipszis és pokolbéli Armageddon egyszerre. Ugyanis ha egyszer – és ezt ne adja a Jóisten – egy ilyen szörnyű erősségű, extraszoláris Naphatás érné a Földet, az lazán elfújná a Föld mágneses védőburkát és a Föld éltető ózonrétegét. Ennek hiányában a Nap pillanatok alatt felperzselné a Föld felszínét, miden földi életet egy pillanat alatt elpusztítva. Örökre. Világvége egy szemhunyásnyi idő alatt… Ezt a végpusztulást jól példázza egy ilyen témájú drámai film, a Képlet, Nicholas Cage főszereplésével.    

   Van még egy ötödik fajta naptevékenység, egy konstans tényező, amellyel Földünknek állandó, folyamatos kapcsolata van. Ez pedig a napszél.

5.     Napszél: a napszél a Nap külső rétegéből (a koronából) kiáramló, nagy sebességű, ionizált részecskék – főként protonok és elektronok – folyamatos áramlása. Óránkénti sebessége 1,4 és 3 millió kilométer között mozog (400–800 km/s), és alapvetően formálja a Naprendszerünket, valamint hatással van a Föld mágneses terére is. A Föld mágneses mezője (a magnetoszféra, mint egyfajta védőburok) jórészt visszaveri ezeket a veszélyes részecskéket és megvédi a Földet a Nap eme káros, sőt pusztító sugaraitól. Az a kevés, ami a Föld mágneses végpontú sarkain bejut a légkörünkbe, mint látványos „fényshow” formájában látható. Ez a sarki fény.