Attila, a "flagellum Dei", Isten ostora, Isten kardjának birtokosa, a Hun Birodalom legendás, rettegett királya, a Nyugat és a rómaiak félelme: a Nemzeti Múzeum kiállítása

A Magyar Nemzeti Múzeumban 2026.  január 23-tól volt látogatható az Attila című kiállítás, amely az elmúlt 40 év legjelentősebb, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tárlata a témában. 13 ország 64 múzeumának 400 műtárgya idézi meg Attilát, a hunok királyát a Magyar Nemzeti Múzeumban.

   A kiállítás az Attila személyét övező mítosz és a valóság kapcsolatát mutatja be a régészet, a történetírás, a művészetek, az antropológia, az archeogenetika és a kortárs reflexiók tükrében, egyúttal egyedülálló módon képez hidat a legendás hun vezér keleti és nyugati kultúrákban máig élő emlékezete között.

   A múzeum tereiben megrendezett időszaki tárlat 1600 év Attila-képét és Attila mítoszait eleveníti meg, mintegy 400 műkincs prezentálásával, a hun kortól napjainkig.

   A tárlat tematikus egységein végighaladva a látogatók megismerhetik a hun kor világát és az Attilát körülvevő elit reprezentációját, megtekinthetik az Attila emlékezetét hordozó műkincsek és elméletek gazdag együttesének recepciótörténetét.

   Rendkívüli műtárgyegyüttes kerül bemutatásra, amelyhez hasonló válogatást a hazai közönség ezideig nem láthatott. A kiállított műtárgyak 13 ország 64 jelentős múzeumából érkeznek – többek között az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból, Kazahsztánból, Üzbegisztánból, Romániából, Szlovákiából és Magyarországról. A világ legnagyobb múzeumainak legértékesebb hun kincsei lesznek láthatók a múzeum falai között, köztük a British Museum, a Louvre Abu Dhabi és a bakui Nemzeti Múzeum gyűjteményéből érkező kivételes darabok.

(A Nemzeti Múzeum írása)

A kiállítás legnagyobb műtárgya, Haan Antal Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című festménye is megérkezett.

   Az eredeti kép X. Leó pápa megrendelésére készült. Raffaello egy monumentális, mintegy 5×7,5 méteres falfreskón örökítette meg a megrendelő névpatrónusa, I. Nagy Szent Leó pápa alakját, amint Attilát visszafordulásra bírja Róma alól.

   A békéscsabai születésű Haan Antal, a Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából, 1874 és 1881 között a Magyar Nemzeti Múzeum képtára számára csaknem eredeti méretben másolta le a vatikáni stanzák három Raffaello-freskóját, köztük Attila és Nagy Szent Leó találkozásának jelenetét. Ennek kiválasztását az indokolta, hogy ebben a korszakban a magyar történetírás és a közvélekedés a hun fejedelmet a magyarok ősének, a Hun Birodalmat pedig a magyar állam előképének tekintette.

   A kép az Attila-kiállítás egyik fő attrakciója lesz: a Szépművészeti Múzeum birtokában lévő festményt több mint száz éve nem láthatta a közönség.

   Hónapokkal ezelőtt kezdődött el a mű restaurálása az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban, ahol Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke és Varga Benedek főkurátor beszélt a különleges művészeti alkotás történetéről és jelentőségéről.

   Az Attila-kiállítást alapvetően két koncepció mentén rendezi a Nemzeti Múzeum: az egyik Attila alakját és az európai hunok birodalmát mutatja be úgy, ahogy ezt ma a történelemtudomány látja; a másik pedig annak az 1600 évnek a színes, sűrűn egymásra rétegzett legendáriumát és mítoszrendszerét demonstrálja, amely Attila alakjához tapad. „Ez azért fontos, mert viszonylag keveset tudni a korszakról és Attiláról, viszont az európai kultúrának szerves része az Attilára való emlékezés” – fogalmazott Varga Benedek.

   Zsigmond Gábor hozzátette: a hamarosan megnyíló tárlat az elmúlt évtizedek legnagyobb hun tematikájú kiállítása lesz egész Európában. „Elhozzuk Keletről és Nyugatról a legértékesebb hun műkincseket, a legizgalmasabb és leglátványosabb hun régészeti leleteket, képzőművészeti alkotásokat és a hun emlékezethez kapcsolódó művészeti alkotásokat. Egy olyan kiállítást fogunk létrehozni, amely a Magyar Nemzeti Múzeumhoz méltó, és a magyar nemzet identitása szempontjából meghatározó jelentőségű.”

   Haan Antal Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című monumentális festményét a kiállítás ideje alatt – január 23. és július 12. között – lehetett megtekinteni a Nemzeti Múzeum József nádor termeiben.

(Az MTI írása)

 

A középkori legendák szerint maga Attila mondta Saint Lupus püspöknek: „Ego sum Attila, rex Hunnorum, flagellum Dei” (Én Attila vagyok, a hunok királya, Isten ostora).