Tanulságos mese az állatokról, akik, ahogy
mentek, mendegéltek az árnyas erdei ösvényen, azon vitatkoztak, hogy
kinek van a leghosszabb
orra
közülük
Egy verőfényes
nyári délután,… pontosan délután három óra, négy perckor, öt állat sétált az
árnyas erdei ösvényen. Ifjabb Nyúl Béla, Oroszlán Szonja, Torkos Borz, Mekk
Elek, és Benedek Elek. (Holló Háza és Boa Anasztázia nem volt velük, mert egy
haladó szintű tenisztanfolyamon vettek részt. Őz Gida meg éppen nem ért rá, de
különben sem tartozott a baráti társasághoz. Pók Ica és Nyűzüge Gezgemice…, na
de hagyjuk…)
Ahogy
mentek, mendegéltek az árnyas erdei ösvényen, ifjabb Nyúl Béla hirtelen
megállt, és a fejéhez kapott. Erre a többiek is megálltak. (De ők nem kaptak a
fejükhöz.)
− Szerintetek, kinek van a leghosszabb orra
közülünk? – kérdezte ifjabb Nyúl Béla.
− Szerintem Pinokkiónak – vágta rá Oroszlán
Szonja, és ledéren meglegyintette hatalmas, bozontos, szőrös farkát.
− Hümm… hümm… − hümmögtek a többiek,
elgondolkodva a felmerült problémán.
− Butaság. Oktondi vagy – torkolta le
Torkos Borz szelíd szigorral. − Talán Benedek Eleknek?.. − mondta bizonytalanul,
de vélelmezhető volt, hogy inkább kérdezi, mint aki nem biztos a dolgában.
− Benedek Eleknek nem lehet te! – mekegte
Mekk Elek. – Nézzél már rá! Borzasztó – és rosszallóan megrázta a fejét.
Benedek Elek nem nyilatkozott az orrát illetően.
− Kérdezzük meg Uhu Ubult, az erdő bölcsét
– javasolta ekkor ifjabb Nyúl Béla. (Nem tudták, hogy Uhu Ubul a
Kanári-szigetekre repült egy nemzetközi orvos- és bonctani konferenciára,
,,Hogyan koncoljunk fel és marcangoljunk szét egy mezei pockot kíméletesen”
címmel.)
− Helyes, helyes, úgy van – bólogattak
többen is az állatok közül, és indulni készültek, hogy felkeressék Uhu Ubult,
bár – mint már említettem -, nem tudták hogy Uhu Ubul nincs odahaza. Azt meg
pláne nem tudták, hogy ha otthon is lett volna, aznap nem volt fogadóórája.
− Tudom már! – kiáltott fel ekkor, és
meglehetősen váratlanul Oroszlán Szonja, a frászt ráhozva a többiekre. - Elefánt
Fannynak van a leghosszabb orra – mondta lelkendezve, mint aki feltalálta a spanyol viaszt, meg a villany körtét. (A
farkáról most ne essék szó…)
Ebben maradtak.
Itt a vége, fuss el véle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése