A Palóc Olympos: vulkántúra a Karancs-Medves fennsíkján: a Bagókő és Nagy-Szilváskő bazaltbányái és pokoli kőhasadékai

A Nógrád–Gömöri-bazaltvidéken, azon belül a Karancs-Medves fennsíkon a kúpszerű hegyeket és lapos fennsíkokat létrehozó bazaltvulkánok több szakaszban, eltérő jelleggel működtek. A peremein nyitott szénbányák és kőfejtők szépen feltárják a bazalttakarós fennsík földtani szerkezetét. A feltörő lávából keletkeztek a többnyire oszlopos szerkezetű bazaltcsúcsok. A leglátványosabb képződmények a Szilváskőn tekinthetők meg, ahol úgy állnak a bazalt oszlopok függőleges sorokba rendeződve, mint egy katedrális orgonájának sípjai. Ráadásul, mivel az oszlopok teteje íves és lefelé hajlik, olyan, mintha egy kővízesést látnánk. És valóban azt is látunk: egy igazi bazaltzuhatagot. Hozzá csak a Hegyestű és Somoskő bazaltzuhataga fogható (Mindkettőt már bemutattam). 

A nógrádi szénmedence kialakulását megalapozó "széntelepes összlet" legjobban a Medves keleti peremén és Szilváskőn tanulmányozható. A szilváskői tanösvény Rónabánya-telep községtől a látványos bazaltorgonákig vezet, addig is azonban több állomáson meg lehet ismerni a különböző vulkáni formákat, a kő- és szénbányászat emlékeit és tájátalakító hatásait. A Karancs és a Medves párját ritkító vulkáni eredetű hegyei nagyjából egyszerre, tizennégy-tizenhatmillió évvel ezelőtt alakultak ki. Mikszáth Kálmán Palóc Olymposnak keresztelte el ezt a párját ritkító helyet. A Karancs-Medves vulkanikus kúpokban bővelkedő, lenyűgöző szépségű harmonikus tája ezeknek a geológiai folyamatoknak az eredményeképpen alakult ki. Az ide látogatót bazalttufa-képződmények és andezittömbök; hatalmas bazaltzsákok (Salgó-hegy); lenyűgöző szépségű oszlopos bazaltképződmények (Nagy-Szilváskő); felszínen látható lávafolyások, piroklaszt törmelékár-falak; éjfekete színű, réteges bazaltképződmények (Kis-Szilváskő), vulkáni bombák és meghajlott bazaltlemezek (Boszorkánykő) csodálatos világa várja. Az egyik ámulatból a másikba eső, „gyanútlan” turistát a Medves-hegységben geológiai tanösvény segíti. A Karancsban (Szilváskő környéke) a gyakori kőbányák szinte geológiai olvasókönyvként használhatók. (Ez az Eresztvény kőbányáira is igaz. Ott is jártunk, megmutatom...). 

A földtani értékek sorában speciális helyet foglalnak el a szilváskői hasadékok. Kialakulásuk, keletkezési körülményeik, méretük alapján egyedi értékei a védett területnek. Valóban különlegesek ezek a szűk és mély, ijesztően sötét hasadékok. Mint amikor a föld váratlanul megnyílik a lábunk alatt: lejáratok Vulcanus isten birodalmába. A tetőszintbe mélyedő szűk (néhol széles) hasadékok úgy keletkeztek, hogy a bazalt alól kitermelték az idősebb, miocén kori szénrétegeket, s a felhagyott bányajáratok beomlásával a felszínig nyíló repedések jöttek létre. 

A Szilváskő keleti oldalán, az egyik felhagyott kőfejtőben, a 20 méter magas, a vízszintes bazaltoszlopok különleges látványt nyújtanak (óriások ceruzái). A hegy északnyugati oldalának kőfejtőjében az oszloposságnak egy ritka példájával találkozhatunk: a függőleges oszlopokon, hozzájuk szervesen kapcsolódva vízszintes oszlopok alakultak ki. Amit most megmutatok, csak töredékei a tájegység földtani, geológiai csodáinak, látnivalóinak…