Psyche, a halandó görög királyleány, aki szerelméért és gyermekéért a poklok poklát és az Alvilágot is megjárta

Psyche (latin, ejtsd Pszihé, görögül Pszükhé) egy mükénéi királyi pár harmadik leányaként mint halandó teremtmény látta meg a napvilágot. Két nővére, bár ők is szépek voltak, de szépségük elhalványult mellette, mert olyan gyönyörű volt, hogy messzi földről csodájára jártak. Az emberek már azt rebesgették, hogy a lány nem is közönséges halandó, hanem egy földreszállt istennő, egy új Aphrodité. Psyche korántsem örült az istenítésnek, mert senki sem akarta feleségül venni, csak földöntúli szépségét csodálták. Szépsége felkeltette Aphrodité irigységét is, mert tisztelői Psychéhez pártoltak, templomai elnéptelenedtek. Bosszúból meg akarta alázni a lányt, ezért fiát Erószt arra kérte, hogy keltsen benne szerelmet a föld legnyomorultabb férfija iránt, de Erósz mihelyt megpillantotta, belészeretett Psychébe, bár erről anyjának nem szólt.

   A lány apja felkereste Apollón jósdáját Delphoiban, hogy megtudakolja, hogyan szerezhetne leánya számára vőlegényt, hogy férjhez tudná adni. Azt a választ kapta, hogy leányát menyegzői ruhába öltöztetve vezesse egy magas sziklára, ahova majd érte jön egy kegyetlen szárnyas isten, aki az egész világot leigázza. A királyi pár teljesítette az utasítást, s mikor Psyche magára maradt, Erósz Zephürosszal elraboltatta és palotájába vitette egy elhagyatott mély völgybe. Itt éltek boldogan egymással, de úgy, hogy csak az éjszaka sötétjében találkoztak, s Erósz sohase fedte fel kilétét, a lány nem láthatta az arcát. Az isten figyelmeztette kedvesét, hogy nővérei el fognak jönni és látván szerencséjét tönkre fogják tenni boldogságukat. Ha kérdezik majd titokzatos férje felől, adjon kitérő válaszokat, ajándékozza meg nővéreit ékszerekkel és indítsa útjukra őket. Így is tett Psyche, nővérei csakugyan eljöttek és kíváncsi kérdéseikre a lány kitérő válaszokat adott, de ez felkeltette azok gyanúját, hogy húguk maga sem ismeri férje kilétét, s mivel irigyelték boldogságát, elhatározták, hogy tönkreteszik és addig zaklatták, míg rávették, hogy győződjön meg arról, ki a férje, mert ők úgy tudják, hogy a jósda egy rettenetes, förtelmes szörnyről beszélt.

    Éjszaka Psyche kezében olajlámpással és egy éles késsel férje ágyához lopakodott, de ott a legédesebb lényt találta, Erószt. Fölébe hajolt, hogy megcsókolja, de a lámpásból egy csepp forró olaj az isten vállára cseppent, aki felriadt és mérgében, mert Psyche megszegte fogadalmát, elrepülve otthagyta a lányt. Miközben dúlva-fúlva távozott, a lány azt az egyet még elárulta neki, hogy gyereket vár, akinek az apja ő maga. Erósz elhagyta, s Psyche elkeseredésében, bánatában elhatározta, hogy vízbe fojtja magát, de a folyó istene kimentette és a parton üldögélő Pán azt tanácsolta neki, hogy kutassa fel kedvesét, aki - mint mondta - bár meggondolatlanul cselekedett, de legbelül egy jó istenség, nemes jellem. Psyche Erósz keresésére indult, de mivel nem lelte nyomát, ezért annak anyjától, Aphroditétól kért kegyelmet és tanácsot, ami igencsak dőre, balga dolog volt Psyche részéről. Aphrodité már akkor orrolt rá, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az emberek szebbnek tartják a királylányt, mint őt. Haragját fokozta, amikor kitudódott számára a lány és a fia közti szerelmi viszony: hogy jön ahhoz egy egyszerű por, halandó, alantas ember, hogy egy istenséget szeressen, ráadásul szerelemmel. Amikor értesült a dolgokról, ismét fellángolt régi haragja a lány iránt. De aztán, amikor megtudta, hogy Psyche gyermeket vár a fiától, belőle pedig nagymama lesz, dühe tetőpontjára hágott, ez már kiverte a biztosítékot. Megkorbácsoltatta szolgálóival a lányt és nehéz próbáknak vetette alá, remélve, hogy elpusztul a feladatok teljesítése közben. Azt mondta neki, hogy ha az összes próbát kiállja, visszakapja fiát, Erószt: éhezve, fázva, koldusok között a sárban, szennyben, mocsokban kellett csúsznia-másznia. Többször nézett szembe a halállal, de mindig kifogott rajta. Végig kellett járnia a Szörnyűségek, a Rémségek, a Kínok, a Szenvedések Palotájának ezer szobáját. Végigjárta. Legutolsó és egyben legnehezebb feladataként az Alvilágba kellett leszállnia, hogy Perszephonétól egy arcfestéket tartalmazó szelencét hozzon Aphroditénak. A küldetést szerencsésen teljesítette és a visszaúton már közel járt a szerelemistennő palotájához, de úrrá lett rajta a kíváncsiság, felnyitotta a ládikát és a kiáramló gőz – mert az volt benne, nem arcfesték – halálos kábulatba ejtette, megszűnt a szíve dobogni. De szerencsére Erósz, aki megtudta, hogy szerelme milyen rettenetes áldozatokat hozott érte, még az utolsó pillanatban megmentette. Majd Zeuszhoz fordult és megkérte, hogy emelje istennői rangra kedvesét. Az istenek ura teljesítette a kérést. Az ifjú pár lakodalmán, amit az Olümposzon tartottak, megjelent a „kedves” anyós, Aphrodité is és ünnepélyesen kibékült menyével, hisz istennőként már nem volt kifogása ellene. Psyche pedig nem sokkal utána megszülte leányát, szerelmük gyümölcsét Hédónét, a Gyönyört. Férjével Erósszal és lányával boldogan éltek az istenek között az Olümposzon, a halhatatlan idők végezetéig. 

(Szöveg: Wikipédia, kiegészítve saját gondolataimmal)