1905-ben Dr. Sipeki Balás Béla Zala-megyei főispán Lechner Ödön építészt kérte fel a Városligetben épülő villája tervezésével. (A tervezésben részt vett Komor Marcell és Jakab Dezső, két nagyszerű építész, Lechner követői). A Mester, Lechner Ödön már számos budapesti és vidéki köz- és magánépületet tervezett. Nemzeti, sajátosan magyar formai építészeti stílusra törekedett. A népművészet és a természet felé fordult, a szecesszió forradalmi stílusát ő teremtette meg Magyarországon. A magyaros, népies szecesszió talán legkiemelkedőbb alkotója. Lechner keleties, színes ornamentikájú, mégis fegyelmezett szerkezetű épületeket álmodott. Kezdetben építészeti stílusát kritikusai, bírálói nehezen emésztették meg. Még az is megtörtént, hogy egy darabig munkásságát „betiltották”, felfüggesztették. Jellemző, hogy egyik legszebb, impozáns alkotását, az Iparművészeti Múzeumot a „cigánykirály palotájának” csúfolták (később bemutatom).
Lechner, a Sipekiék részére készített kecses, elegáns épületét tartják a legszebb szecessziós alkotásának. Ezen az épületén jelennek meg először a felületet kitöltő, a vakolatba mélyített díszítő elemek. Az aszimmetrikus, mozgalmas homlokzat és a látványos üvegborítású télikert, a tető is gazdagon kidolgozott. A villa belül szemkápráztató Zsolnay-porcelán díszítéseket rejt. A lépcsősor oszlopai és a kandalló díszítése is ezerféle színben játszik: ezt az igazi világraszóló újdonságnak, a pécsi Zsolnay gyárat világhírűvé tevő irizáló eozinmáznak köszönheti. Lechner építészeti védjegye az újszerű építészeti stílusa mellett az épületein, a kívül-belül gazdagon használt, a Zsolnay-gyárban készült színes majolika-, pirogránit- és eozindíszek. Ilyen épületei többek közt a gazdag, égetett porcelánborítású Magyar Királyi Postatakarékpénztár a Hold utcá-ban, és a Magyar Állami Földtani Intézet épülete a Stefánia úton (mindkettőt majd megmutatom).
A Sipeki házaspár derék, jóravaló nemesemberek voltak. Emberbaráti intézményekkel foglalkoztak. Sipeki a vakok egyesületének, a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület világi elnöke is volt. Daliás, szép ember, a felesége pedig csinos, magas asszony volt. Dégen Eugéniának hívták. Mindketten jólelkű, művelt emberek voltak, szerették és megbecsülték a náluk dolgozó személyeket. Gyermekük nem volt. Végrendelkezésük szerint a villát a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségére hagyományozták. A korszak meghatározó személyiségei is jártak e házban, köztük Horthy Miklós kormányzó. A villához hajdanán hatalmas gondozott kert tartozott, amely akkor egészen a Hungária- körútig ért. Gyönyörű vadgesztenye- és lilaakácfák övezték a házat, árnyas sétányokkal. Mára csak a homlokzat előtti kertrész maradt mag. A villában a sok becses festmény közül ma már csak egy látható a hallban, a lépcsőfeljáró felett. A hatalmas könyvtárban, a termekben, szobákban kincset érő bútorok, berendezési tárgyak voltak. A ház használati tárgyai, eszközei részben elpusztultak a II. világháború alatt. Ami még megmaradt, azt a háború végén az oroszok elrabolták, széthordták. Az épület védett műemlék, ennek ellenére mai állapota régóta siralmas, lehangoló. De íme, a szövetség hírlevele 2020 április 25-ei keltezéssel: „Kiemelt állami beruházás lett az MVGYOSZ székház felújítása. A szövetség Hermina út 47. sz. alatti székházának felújítása szempontjából igen kedvező döntés született, melyet kormányrendeletben hirdettek ki.” Remélem már javában tart a falújítás. Ha készen lesz, megmutatom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése