Irodalmunk és történelmünk számos nevezetes vagy éppen nem annyira ismert személye viselkedésükkel, tetteikkel számunkra eszményképet adott és példát mutatott, akikre emiatt méltán nézünk fel és büszkék lehetünk. Viselkedésük, tetteik révén kivívták rokonszenvünket és az utókor erkölcsi megbecsülést, örök emlékezést és halhatatlanságot adományozott számukra. Eme szimpatikus, nemes emberi jellemek mutatkoznak meg és köszönnek vissza Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című emblematikus ifjúsági regényének lapjairól. A főhős, Nemecsek Ernő halhatatlan személye pedig az egyik legnemesebb: ő nem erős, nem izmos, nem tud einstandolni, törékeny, mindössze 35 kiló, mégis bátor, kitartó, szelíd, hűséges és önfeláldozó. Becsületes és megbocsátó. Ezek az egyszerű, kivitelezhető emberi tulajdonságok számunkra, kései utódoknak, agresszív, túlliberalizált, beteges világunkban, ma is, most is követendő példa kellene hogy legyen. Hogy méltók legyünk hozzá, hogy nekünk is nagybetűkkel íródjon be a nevünk földi életünk nagykönyvébe. A kis Nemecsek megmutatta, hogy ez lehetséges…
A Pál utcai fiúk Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, kötelező olvasmány az általános iskola ötödik osztályában. A világban a leghíresebb, legismertebb magyar epikai alkotás, a legtöbb idegen nyelvre lefordított magyar könyv. Sok országban, például Olaszországban, Brazíliában, Lengyelországban és Japánban kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány. A regényből olyan magyar szavak, kifejezések váltak fogalommá, mint a "gittegylet", az "einstand", vagy a "grund". A "Füvészkert" szavunk - az, hogy beépült a köztudatba és mindennapi, közismert szavaink közé tartozik - az írónak, Molnár Ferencnek köszönhető, hiszen ő volt az, aki regényében a korabeli, használatos "Botanikus Kert" elnevezés szinonimájaként használta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése