15 millió éves gigantikus lávafal a Mátra déli lábánál, Pálosvörösmart mellett: Rónya-bérc - Holló-kő vulkanikus sasbércei

A Mátra déli lábánál egy apró falucska bújik meg: Pálosvörösmart. A faluból kifelé menvén, a Mátra alján felfelé haladva, egy varázslatos, vadregényes hegy magaslatára jutunk. Ez a magaslat a Rónya-bérc vonulata, ebből emelkedik ki a Holló-kő andezitplatója. A Holló-kő tetején, a fennsíkon kisebb-nagyobb sziklákból álló „tajtékzó” kőtenger fogad bennünket. A szélszaggatta, kőcsipkés, természetes platóról mesés panoráma-kilátás tárul a szemünk elé: a Mátraaljától és az Alföld síkjától a Gödöllői-dombságon és a Budai-hegyeken át, valamint a Mátra déli és nyugati csúcsai mellett egészen az ország csúcsáig ellátni. A plató alatt, az oldalában a fák között hatalmas, 20-25 méter magas sziklafalak meredeznek. A gigantikus, ormótlan kőzetformák, az andezit sziklafalak érintetlensége megkapó, lenyűgöző. Széles turisztikai körben nem nagyon ismert, pedig csak 6 km-re van Gyöngyöstől. Inkább a sziklafal-mászók körében ismert és népszerű. 

   A Mátra (vagy régebbi nevén Mátraerdő, amelyet egykoron az egész Északi-középhegységre értettek) fő tömegének képződése a miocén korban történt. Mintegy 21 millió évvel ezelőtt riolittufa-szórással megindult vulkanizmus szünetekkel és igen intenzív szakaszokkal tarkítva kb. 13 millió éve fejeződött be. Legnagyobb arányú vulkáni anyagtermelés a középső-miocénben zajlott, létrehozva a hegység döntő részét adó több száz méter vastag rétegvulkáni (váltakozva egymásra települő, andezit anyagú tufa, agglomerátum és láva kőzetekből álló) sorozatot. A változatos és hosszú vulkáni működés során döntően andezites lávák ömlöttek a felszínre, a heves robbanások során pedig különféle szemcseméretű törmelékek (pl. tufák) rakódtak le. Ez a felszínre érkező hatalmas mennyiségű vulkáni anyag határozza meg a Mátra mai arculatát. A Rónya-bérc, benne a Holló-kő ennek a nagy mennyiségű vulkáni anyagnak a képződménye, maradványa. Lényegében egy irdatlan vastag, több rétegű lávafolyás igen szépen megmaradt hírmondója. A később rátelepült 500-600 méter vastag tengeri homoküledék megvédte, majd az erózió azt eltávolította róla, lepusztult és így feltárulkozott a régebbi, földtörténeti léptékkel mérve, a több millió évvel korábbi vulkáni kőzet, az andezitláva. (A Rónyabércen, Holló-kőn tett kirándulásunkat 2023. március 15-én ejtettük meg, ezért látni majd sok tavaszi virágot, ibolyát, fürtös gyöngyikét, somot, keltikét, tavaszi héricset, sőt még kései hóvirágot is).