A gótikus stílusú
ferences templom egykor végvár is volt. Az egyhajós templomhoz jóval később épült a
neogótikus torony, amelynek főbejárata, kapuja fölött Máriát a gyermek Jézussal
ábrázoló mozaik látható. A ferences templom csodálatos, egyedülálló és
felbecsülhetetlen értéke a XIV. században készült freskói, amely kora itáliai
reneszánsz stílusban készült. 1974-ben tárták fel és mentették meg,
mindannyiunk szerencséjére. (Egy villanyszerelési munka során bukkantak rá, akkor derült ki, hogy a vakolatréteg alatt freskók vannak...) Az ország legnagyobb falfelületű, Árpád-korabeli
freskó együttese.
A templomot és a
kolostort a városalapító Csáktornyai Lackfi II. István nádor 1385-1390 között
építette és a kolduló ferences szerzeteseknek adományozta. A munkálatokat
itáliai építőmesterek irányították. Zsigmond király felségárulás vádjával
kivégeztette nádort (1397), a földi maradványait a templomban helyezték el. A
török veszély közeledtével a kolostort és a templomot 1550 körül itáliai
hadmérnökök segítségével erőddé alakították. A város és az erőd ennek, valamint
a város hős polgárainak, katonáinak, valamint a város kiváló stratégiai,
földrajzi helyzetének köszönhetően soha nem került török kézre.
A török kiűzése után
a várost a Festetics család jeles alakja, Festetics Pál virágoztatta fel.
1788-ban II. József, a rendeletgyártó, kalapos osztrák-„magyar” király megszüntette
a rendet (nyilván az ötszázvalahányadik rendeletével...), a templomot istállónak, a kolostort kórháznak használták.
1878-ban Festetics
Tasziló a templom eddigi elavult fatornyát lebontatta és egy 60 méter magas,
kőből épített torony került a helyére. 1904-ben tűz pusztította el, de utána
újjáépítették, akkor nyerte el végleges, mai állapotát. A templom életének
rendkívüli, ünnepélyes és felemelő eseménye volt, amikor 1947-ben Árpád-házi
Szent Margit Ereklyéje megfordult a templom falai közt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése