A Pannon-tengeri fosszílis homokszelvény, Úny

"Uny, Esztergom m. magyar falu, a Pest vmegyei határhoz közel, Esztergomtól dél-nyugotra 2 mfoldnyire, 333 kath., 275 ref., 100 zsidó lak. Kath. és ref. templomok. Synagóga. Határa dombos, földei meglehetősek, s kár hogy a vízmosások rongálják; bora, legelője, fája elég.” Ez áll egy 1851-es keltezésű okiratban. A leírtak mára is helytállóak, azzal a különbséggel, hogy a zsinagóga már megszűnt.

    Látnivaló, érdekesség viszont van bőven itt a faluban. Többek között a Deák Ferenc utca 17. szám alatt található a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület múzeuma, ahol egy ásvány-, őslény-, barlangász-, és természetfotó kiállítás látható. A tárlatban ősnövények és ősállatok maradványai (többek között egy 28 millió éves mocsári ciprus megkövesedett darabjai), valamint magyarországi és külföldi lelőhelyekről származó csodálatos ásványok és kőzetek nézhetők meg. Szintén említésre méltó a 2009-ben elhunyt özvegy Kreitner Ilonka néni „Csigavár” című alkotása, ami a Halászbástya Pannon-tengeri őscsigákból felépített kicsinyített mása. Az építmény 3,8 m hosszú, 1,2 m széles és 1,6m magas. Ez a gyönyörű mestermunka a Béke utca 8. szám alatt található. Egyébként Ilonka néni másik remekműve, a „Csigaparlament”, Keszthelyen nézhető meg.

Úny határában egy homokbánya is található. Ennek, így első olvasatra nem sok hírértéke van és nem különösebben érdekes. De ha megtudjuk, hogy puhatestű ősmaradványok fosszilis tömege, főleg csigák gyöngysorszerű, gyűrűs díszítésű, kúp alakú, mészvázas házainak milliói találhatók a függőleges homokfalakban, akkor erre már felkaphatjuk a fejünket.

    Így a falunak egy másik érdekes nevezetessége is van, amivel joggal büszkélkedhet; a geológiai és a Föld fejlődéstörténete, azon belül Magyarország földtani, földtörténeti szempontjából fontos és látványos megnéznivaló, a Pannon-tengeri homokszelvény, az ősi tengeri élőlények fosszilis maradványait tömegesen tartalmazó homokfalak. Itt a paleontológusok, geológusok, biogeográfusok, és más, a téma iránt érdeklődők valóban megnyalhatják mind a tíz újukat, annyi a látnivaló.

    A tengeri homokszelvény - a tenger visszavonulását követően (1 M év - 600 000 év) -, szinte páratlan módon tárja fel és mutatja meg vízszintes szárazföldi üledékrétegeit, az őstengeri, mészvázas élőlények (kagylók, csigák) egymásra halmozódó rétegsorait. Itt húzódott a Pannon-tenger homokos parti övezete. Ezen a helyen egy vékony homokzátonysor rakódott le, illetve alakult ki. Magyarán szólva egy sekélytengeri homokpad keletkezett. Ebben a partközeli, lagúnás, meleg sekélytengerben a puhatestűek sok faja élt, főleg kagylók és csigák. A tenger fokozatos visszahúzódásával ez a nagyszámú puhatestű populáció elpusztult és tömegesen felhalmozódva a homokfövenybe ágyazódott. Ezt a nedvességtartalmát elveszített, kiszáradt, vastag homokréteget lösz takarta be, megóva, mintegy leszigetelve azt, bennük a töméntelen kagyló- és csigaváz maradványokkal, amelyek ilyetén módon konzerválódtak, fosszilizálódtak.
    A fövenyben kissé jobban „cementálódott” kövek, homokkövek is fennmaradtak, és bukkannak elő időnként a homokból, amelyekben, illetve a felszínükön levéllenyomatok és más ősi növényi maradványok tömkelege - főleg tengeri növények, pl. hínár, valamint sás stb. - láthatók. Lenyűgöző, lélegzetelállító látvány...

    Ez a páratlan hely védelmet, védettséget érdemelne, amit egy táblával lehetne jelezni, plusz még egy táblával fel lehetne hívni az ide látogatók figyelmét, hogy a falakhoz és a homokos folyási területekre, partszakaszokra ne menjenek fel, mert azzal csak kárt és rongálást okoznak. Ez főleg a gyűjtőknek szólhatna.

    A bányaterület csak engedéllyel látogatható. A bányatulajdonos, egyeztetett időpontban fogad látogatókat. Aki szeretné megnézni ezt a különleges természeti csodát, menjen el Únyra, ebbe a kedves, hangulatos, csendes kis faluba.